Mindent megtesz a Szegedi Papucsért Alapítány, hogy újra megszerettesse a híres lábbelit a magyarokkal. Zseniális cipőszobrászok készítettek most új kollekciót.
Forrás: Délmagyarország
Senki se lepődjön meg, ha a jobb idő beköszöntével a divatot követő lányok-asszonyok lábán első látásra furcsa lábbelit pillant meg. A hölgyek ugyanis azok lesznek, akik újra felfedezik a klasszikus magyar lábbelit, azaz az újragondolt szegedi papucsot.
– A papucsot alapvetően a törökök találták ki, de a szegedi mesterek a török hódoltság alatt finomítottak rajta. Magasabb sarkú, díszesebb, nem annyira pöndörödő, kicsit kerekebb orrú változatot készítettek minden korosztály számára – meséli a Borsnak Szögi Csaba, a Szegedi Papucsért Alapítvány elnöke. – Készült sima bőrfejjel és bársonyból is, igazából mindenféle változatban, amit el tudunk képzelni.
A két világháború között alakult ki a népies hímzés, aminek a fő motívuma a pipacs volt. Az úriasszonyok egyenesen imádták. Ráadásul ekkor, az 1920-as években találták ki a bal- és jobblábas viseletet. Előtte ugyanis nem volt ilyen, a viselés folyamán taposták ki az asszonyok a lábbelijeiket.
Az alapítvány – adta hírül a Délmagyarország című napilap – a szögedi papucs hagyományának megőrzése érdekében tanfolyamot indít. A szakma ugyanis két részből áll össze: egy papucshímző és egy papucsbőrkészítő munkából. Az előbbit már csak egyetlen egy néni űzi, ezért is fontos a mesteremberek mielőbbi betanítása.
Attalai Zita cipőszobrász és Sallai Tibor papucskészítő az elmúlt két évben valóságos forradalmat hajt végre a szögedi papucsok terén. Közösen húsz pár egyedi, modern lábbelit készítettek: van köztük szalagos, kicsi sarkos, pinkszínű, hímzett, pomponos, monogramos és bármilyen színpompás, az egyéni kéréseknek ugyanis nincsen párja.
