Senki se lepődjön meg, ha a jobb idő beköszöntével a divatot követő lányok-asszonyok lábán első látásra furcsa lábbelit pillant meg. A hölgyek ugyanis azok lesznek, akik újra felfedezik a klasszikus magyar lábbelit, azaz az újragondolt szegedi papucsot.
– A papucsot alapvetően a törökök találták ki, de a szegedi mesterek a török hódoltság alatt finomítottak rajta. Magasabb sarkú, díszesebb, nem annyira pöndörödő, kicsit kerekebb orrú változatot készítettek minden korosztály számára – meséli a Borsnak Szögi Csaba, a Szegedi Papucsért Alapítvány elnöke. – Készült sima bőrfejjel és bársonyból is, igazából mindenféle változatban, amit el tudunk képzelni.
A két világháború között alakult ki a népies hímzés, aminek a fő motívuma a pipacs volt. Az úriasszonyok egyenesen imádták. Ráadásul ekkor, az 1920-as években találták ki a bal- és jobblábas viseletet. Előtte ugyanis nem volt ilyen, a viselés folyamán taposták ki az asszonyok a lábbelijeiket.
Az alapítvány – adta hírül a Délmagyarország című napilap – a szögedi papucs hagyományának megőrzése érdekében tanfolyamot indít. A szakma ugyanis két részből áll össze: egy papucshímző és egy papucsbőrkészítő munkából. Az előbbit már csak egyetlen egy néni űzi, ezért is fontos a mesteremberek mielőbbi betanítása.
Attalai Zita cipőszobrász és Sallai Tibor papucskészítő az elmúlt két évben valóságos forradalmat hajt végre a szögedi papucsok terén. Közösen húsz pár egyedi, modern lábbelit készítettek: van köztük szalagos, kicsi sarkos, pinkszínű, hímzett, pomponos, monogramos és bármilyen színpompás, az egyéni kéréseknek ugyanis nincsen párja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.