Fajok tömegét rántja magával a rovarok pusztulása

Fajok tömegét rántja magával a rovarok pusztulása

pusztulás
PUBLIKÁLÁS: 2019. február 13. 14:30
Hu-Zo

 A méhek, a hangyák és bogarak nyolcszor gyorsabban tűnnek el, mint bármely emlős, madár vagy hüllő a Földön – a drámai eredményre egy átfogó, tizenhárom év megfigyeléseit tartalmazó kutatás jutott. A ro­varfajok 40 százalékát ma a kipusztulás fenyegeti.

Táplálékot jelentenek

A rovarok teszik ki a Földön élő élőlények többségét, létük fontos több más faj számára: táplálékai madaraknak, denevéreknek és más emlősöknek.

A világ haszonnövényeinek mint­egy 75 százalékát a rovarok po­roz­zák be. Így aztán a rovarfajok rohamos csökkenése óriási ka­tasztrófát jelent. Az érintett fajok, a madarak, hüllők, halak, denevérek, kis emlősök is veszélybe kerülnek, a rovarokkal együtt ezek is eltűnnek. Egyértelmű, hogy a Földet ilyen szempontból ökológiai katasztrófa fenyegeti – figyelmeztetett a Biological Conservation folyóiratban megjelent brit tanulmány. 

Jönnek majd új fajok

Miközben kártevő rovarok ellen védekezünk – amelyek az öszszes fajhoz viszonyítva elenyésző számúak –, elveszítjük a szépeket, mint amilyenek a lepkék. De a hasznosakat is, mint a mé­hek, vagy azok, amik az állati hulladékok ártalmatlanításában játszanak fontos szerepet – hívta fel a figyelmet a Sussexi Egyetem professzora, Dave Goulson. Néhány kemény, alkalmazkodó faj azonban, mint a legyek vagy a csótányok kényelmesen túl fognak élni mindent az ember által létrehozott környezetben. Egyelőre a rovarpusztulást mutató bizonyítékok 99 százaléka Európából és Észak-Amerikából származik, Afrikából vagy Dél-Amerikából viszont szinte alig. Az is igaz, hogy ha nagyszámú rovar eltűnik, a helyüket mások foglalják majd el, bár ez hosszú ideig tart. 

– Szóval adj egymillió évet, és kétségtelenül lesznek egészen új teremtmények azok helyett, amik a XX. és a XXI. században eltűntek, bár tartok tőle, hogy ez nem jelent túl sok vigaszt a gyerekeinknek – mondta Goulson professzor a BBC Newsnak.

Még nem kell aggódni

Sár József entomológus szerint a helyzet kétségtelenül problémás, de nem olyan sötét. 

Kitartóan irtjuk őket

A rovarok pusztulása több okra vezethető vissza: a legfőbb tényező, hogy a rovarok folyamatosan vesztik el élőhelyeiket a mezőgazdaság átalakulása, a hihetetlen mértékű erdőirtások és persze az urbanizáció „jóvoltából”. De a műtrágyák, növényvédő szerek és más, környezetszennyező kémiai anyagok levegőbe és talajba kerülése is mérgezi őket. Továbbá egyre több a kórokozó, ami őket is fertőzi és az éghajlatváltozás sincs jó hatással az életükre.

Az élőhely lett kevesebb

Nemrég jártam Brazíliában, ahol az esőerdőket Ausztráliából át­hozott, tájidegen eukaliptusszal váltották fel, ami a papírgyártáshoz szükséges legjobb alapanyag. De mérgezi a talajt és ott az eredeti növényzet már soha nem áll vissza. A rovarok nagy része növényevő, de ha a sok fafajból álló erdők eltűnnek, a sokféle gazdanövény helyett ott csak azok maradnak meg, amik ahhoz az egy fafajtához kötődnek. Ez nem jelenti azt, hogy a többi faj kihal, csak szűkül az életterük, mert nem mindegyik szárnyas, hogy továbbállhasson – világosított fel a szakértő, aki határozottan úgy véli, hogy a rovarok az evolúciós sikerüket mindig is a hihetetlenül nagy egyedszámú szaporodásuknak köszönhették, ezért kiirthatatlanok.

– Bármennyit megesznek a madarak, annyi rovar soha nem fog elpusztulni, hogy ne lenne bőven utánpótlás, ami újabb populációkat hoz létre. A szárazföldi állatok 75 százaléka rovarfaj. Az egyedszám csökkenhet, de egy-egy rovarfajt nem lehet kipusztítani csak az élőhelyüket csökkenteni. Ez a rovarok evolúciós sikerének a titka, ezért nem látom a helyzetet annyira sötétnek – mondta Sár József.    

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.