Egy kisember harca a milliárdos vállalkozó ellen - 10. rész

Pórul járt könyves cégvezetők a fejüket csóválva figyelik, amint az egykori leggazdagabb magyar vállalkozó – akit ma csak mezei könyves emberként emlegetnek - a cégbirodalma feltámasztásán ügyködik. Hümmögnek, ahogy kétségbeesetten próbálja megvetni a lábát azon a piacon, amit ő maga két éve kis híján bedöntött.

„A mezei könyves ember még most sem érti, soha nem tér vissza az a világ, amit a kiadók kiszolgáltatottságával mozgathat. Romokban heverő birodalmának neve rosszul cseng a piacon. Miközben a hitelei kivásároltatásával ügyeskedett, az adóhatóságnak, a vele szerződésben álló cégeknek sem akarja kifizetni a sok milliárdos tartozását. Arra bezzeg figyelt, hogy a nevén se ingatlan, se értékes vagyontárgy ne legyen” – sorolta Stotz Gyula igazságügyi adószakértő. Ő az, aki az üzletember kérésére átvilágította az eladósodott cégbirodalom gazdálkodását. De amikor később kérte a tulajdonost, hogy azonnal változtasson a szabálytalan, törvénysértő gazdálkodásán, falakba ütközött.

„Miután a rokonaira bízta a cég irányítását, gyakorlatilag továbbra is ő diktált. Csakhogy végzetes hibát követett el azzal, hogy belerángatta az egészbe a családját, mert nem gondolt arra, hogy ők is a vádlottak padjára kerülhetnek. Az évszázad legrejtélyesebb, legszövevényesebb bűnügyében eljáró rendőrség és a NAV bűnügyi nyomozói évek óta próbálják kideríteni, amit a könyvszakmában mindenki tud: ki a felelős azért, hogy ez megtörténhetett?”

Stotz Gyula attól tart, a könyvcézár semmit nem tanult a korábbi hibáiból. Ahelyett, hogy bocsánatot kérne a becsapott ügyfeleitől, és kártalanítaná őket, ahelyett, hogy visszafizetné az állami költségvetésbe az elcsalt milliárdokat, másokra mutogat.  A bíróság az egyik rágalmazási perében nemrég kimondta róla, hogy bűnös, de még további rágalmazási perek folynak ellene.