Aktuális

19 fokon kell tartani Mátyás király palástját

Bors

Létrehozva: 2018.12.13.

Forrás: Wikipédia

Zárt vitrinben, portól, nedvességtől és fénytől védve tárolják azt a miseruhát a szegedi ferences kolostorban, ami Mátyás király (1458–1490) palástjából készült. Az értékes ruhadarabot állandó, 45-50 százalékos páratartalmú, 18-20 fokos hőmérsékletű levegőn 
tartják.

Az bizonyos, hogy Mátyás király 1465-ben járt Szegeden. A hagyomány szerint országgyűlést tartott a ferences templom kertjében, és ekkor a szerzeteseknek adta palástját, ebből készült később ez a miseruha. Ez azonban történetileg nem igazolható. A király feltehetően a – mai dóm helyén állott – Dömötör-templomnak adományozta a palástot, ami csak a török időkben került a ferencesekhez az elhagyott templomból. A nevezetes miseruha most bekerült Csongrád Megye Értéktárába is – az öttömösi spárgával és a kendertermesztés és -feldolgozás hagyományával együtt. Egyúttal része lett a szegedi értéktárnak és jelölték az országos értéktárba is.

A 824 szem igazgyönggyel ékesített, hernyóselyembrokátból készült palástot 2012 nyarán res­taurálták 620 munkaórával, utána ke­rült a ferences kolostor látogatóközpontjába. Közben kiderült róla, hogy a palást már az adományozás idején is régi ruhadarab volt: anyaga egy velencei mű­helyben készülhetett az 1300-as években – tudta meg a Délmagyarország Katkóné Bagi Éva textilrestaurátortól, aki sosem dolgozott ennél régebbi anyagon.

Párizsban van a pajzsa

Talán a legismertebb, Mátyás királyhoz köthető történelmi ereklye a halotti pajzsa. Miután az uralkodó Bécsben elhunyt, a székesfehérvári koronázóbazilikában temették el nagy pompával 1490. áprilisában. Szarkofágját pajzs díszítette, amit később a megszálló törökök elől előbb Sopronba, majd Bécsbe menekítettek, ott a Burg fegyvertárába került. Amikor Napó­leon 1805-ben elfoglalta Bécset, a magyar ereklyét is Párizsba vitette hadizsákmányként, ma is ott őrzik múzeumban. Hiteles másolata – amit a franciák ajándékoztak Magyarországnak – megtalálható a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében.
A pajzs vélhetően Székesfehérvárott készült el az alatt a nagyjából két hét alatt, amíg Mátyás testét hajóval előbb Budára, majd szekérrel Fehérvárra vitték. Anyaga hársfa, amit bőrrel vontak be, enyvvel kevert füsttel alapoztak, végül aranyfüsttel borítottak.

– Csodálatosan szép munka. A selyemszövetnek az a tulajdonsága, hogy vetülékfonalai kitöredeznek, a láncfo­nalak szabadon lebegnek. Ezeket csipkecérnával vissza kell öltögetni, rá kell dolgozni egy alátámasztó anyag­ra. Utána kiegészíteni a hímzést, visszatenni az igazgyöngyöket – érzékeltette a munka aprólékosságát.

A ferences látogatóközpont öt éve működik, de jó tudni, hogy ilyenkor, télen a kiállítás részét zárva tartják, csak előzetes bejelentkezés után lehet bejutni.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek