19 fokon kell tartani Mátyás király palástját

Zárt vitrinben, portól, nedvességtől és fénytől védve tárolják azt a miseruhát a szegedi ferences kolostorban, ami Mátyás király (1458–1490) palástjából készült. Az értékes ruhadarabot állandó, 45-50 százalékos páratartalmú, 18-20 fokos hőmérsékletű levegőn 
tartják.

Az bizonyos, hogy Mátyás király 1465-ben járt Szegeden. A hagyomány szerint országgyűlést tartott a ferences templom kertjében, és ekkor a szerzeteseknek adta palástját, ebből készült később ez a miseruha. Ez azonban történetileg nem igazolható. A király feltehetően a – mai dóm helyén állott – Dömötör-templomnak adományozta a palástot, ami csak a török időkben került a ferencesekhez az elhagyott templomból. A nevezetes miseruha most bekerült Csongrád Megye Értéktárába is – az öttömösi spárgával és a kendertermesztés és -feldolgozás hagyományával együtt. Egyúttal része lett a szegedi értéktárnak és jelölték az országos értéktárba is.

A 824 szem igazgyönggyel ékesített, hernyóselyembrokátból készült palástot 2012 nyarán res­taurálták 620 munkaórával, utána ke­rült a ferences kolostor látogatóközpontjába. Közben kiderült róla, hogy a palást már az adományozás idején is régi ruhadarab volt: anyaga egy velencei mű­helyben készülhetett az 1300-as években – tudta meg a Délmagyarország Katkóné Bagi Éva textilrestaurátortól, aki sosem dolgozott ennél régebbi anyagon.

– Csodálatosan szép munka. A selyemszövetnek az a tulajdonsága, hogy vetülékfonalai kitöredeznek, a láncfo­nalak szabadon lebegnek. Ezeket csipkecérnával vissza kell öltögetni, rá kell dolgozni egy alátámasztó anyag­ra. Utána kiegészíteni a hímzést, visszatenni az igazgyöngyöket – érzékeltette a munka aprólékosságát.

A ferences látogatóközpont öt éve működik, de jó tudni, hogy ilyenkor, télen a kiállítás részét zárva tartják, csak előzetes bejelentkezés után lehet bejutni.