Halott oroszlánnal dolgozott Strobl Alajos - Városi legenda

Strobl Alajos (1856– 19226) a századforduló legjelentősebb magyar szobrásza volt, a budai Vár Mátyás-kútja, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének Arany János szobra vagy Dobó Istváné Eger főterén egy­aránt az ő fantáziáját dicsérik. A ragyogó művész síremlékszobrokat is mintázott, de állatokat is szívesen örökített meg.

Irány az állatkert!

Strobl egészen fiatalon kapott megbízást a szabadságharc hőse, Vetter Antal honvéd altábornagy síremlékére. Ez el is készült, a Fiumei úti sírkertben – az egykori Kerepesi úti temető – lévő nyughelyén egy rendkívül élethű oroszlán pihen. A szobrász nem bízta a véletlenre: valódi ragadozóról mintázta a művet. Strobl ugyanis nem szeretett fotó alapján dolgozni – igaz, az oroszlánt nehéz lett volna megkérni, hogy órákig álljon modellt a műteremben –, így amikor ilyen felkérést kapott, elment a fővárosi állatkertbe és élőben mintázta meg alanyait. Vetter Antal oroszlános síremlékének esetében a legenda szerint ez azonban különösen kalandosra és kissé talán morbidra sikerült.

Műtermébe vitette

Strobl már javában dolgozott, amikor elpusztult egy hím oroszlán az állatkertben. A művész kapva kapott az alkalmon: kikérte a tetemet és a műtermébe szállíttatta az elpusztult ragadozót. A halott oroszlán vonásait így minden részletében meg tudta figyelni, a legenda szerint pedig ennek köszönhetően sikerült ilyen jól a Fiumei úton 1882-ben felavatott remekműve. A magas talapzaton pihenő óriás az életerő elmúlását jelképezi. A szobor egyébként majdnem szemben található a sírkert egyik legnagyobb magánépítésű, neoreneszánsz síremlékével, az Ybl Miklós tervezte Ganz-mauzóleummal. A magyar nehézipar egyik megteremtőjének, Ganz Ábrahámnak patinás nyughelyét egy olyan kupola koronázza, amely a Szent-István-bazilika tetőborításának kicsinyített mása.

Párducok őrzik Kossuthot

Strobl kortársaitól eltérően nem vonzódott különösen a lovas szobrokhoz. Egyik ilyen alkotása azonban pont a Fiumei úti sírkertben található. Az 1890-ben készült bronzszobor egy lova mellett álló huszárt, Hennenberg Károly altábornagyot ábrázolja. Arany János síremlékét a költő halála után három évvel készítette. Egyszerű, bronz koporsó, rajta koszorúval, olyan szerény, mint amilyen maga a költő volt. Mivel Strobl kétségtelenül szerette az oroszlánokat, a legnagyobb hazai síremlékre, egyben a sírkert ékességének számító Kossuth-mauzóleumra is mintázott egyet, fenségesen uralja az alkotás tetejét.

A mauzóleum bejáratát meglepő módon viszont mégsem oroszlánok, hanem két párduc őrzi. Őket a szobrász az állatkertben mintázta meg. Az 1926 decemberében elhunyt Strobl egyébként maga is a Fiumei úton nyugszik. Síremléke a második világháborúban megsérült, a 70-es évektől a szobrász dombor­műves arcképének másolata került rá.

Sírok vannak a villamossínek alatt?

A Fiumei úti sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg. A temető történetének hajnalán, a körbekerítés után kezdődött a falak mentén húzódó kriptasorok kialakítása. Az 1800-as évek végéig rangos temetkezési helynek számító falsírboltokat eleinte német és magyar polgárcsaládok vásárolták meg, tetemes összegekért. A kriptasor két világháborút is átvészelt, ma a temető legrégebbi, nagyrészt eredeti állapotában megmaradt része. A legenda szerint ezek a sírok egészen a Fiumei út villamossínei alá nyúlnak be.

– Egy soron akár húsz-huszonöt név is szerepel síronként. Ennyien akkor sem férhetnek be, ha urnában nyugodnának a hamvaik. Ez a legenda alapja – mondta a Borsnak Csapó Csaba történész, a sírkert idegenvezetője.

– Ezt a sort anno előre kiásták, mintegy három méter mélyre. Aztán téglával „bélelték ki”, majd kezdték el árulni a sírhelyeket. Talán sosem fog kiderülni, hogy ezek a sírhelyek valóban a fallal párhuzamos úttest és a mellette lévő villamossínek alá nyúlnak-e – bár a főváros legrégebben üzembe helyezett normál nyomtávú villamosvonalát épp most újítják fel, de a munkások valószínűleg nem fognak leásni három méterre.