Felesleges a rettegés az alumíniumos deóktól

Beindulnak a rajtunk élő baktériumok

Sok ember a mai napig rosszul tudja, hogy az izzadságnak van szaga. Az ugyanis önmagában nem okozna problémát az orrnak. A bajt a velünk élő baktériumok okozzák, mivel nekik ez a fajta testnedv nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy munkához lássanak. Testünkön alapból rengeteg baktérium tanyázik, ami nem számít kórokozónak.

– Normál esetben az izzadságnak nincs semmilyen szaga, csak a velünk élő baktériumok addig fermentálják, azaz alakítják a verejtéket, amíg olyan savak nem képződnek, amelyeknek bizony már van illatanyaga – magyarázta prof. dr. Wikonkál Norbert onkológus. – A szagokra rásegít az is, ha valaki nem tisztálkodik rendszeresen, mivel így a folyamatok sokáig zajlanak, amit már a körülöttünk élők is megéreznek.

Egyébként még a megevett étel is befolyásolja az ember testszagát. Például a fokhagyma, a vöröshagyma, az erős fűszerek, és a B-vitamin is tud jellegzetes illatokat produkálni.

Más a dezodor és az izzadásgátló

A boltok polcai roskadoznak a különböző kozmetikumoktól, amik mind azt ígérik, hogy megszabadítanak a kellemetlen szagoktól. De nem mindegy, hogy csak elfedik, vagy ki is küszöbölik az okát.

– A dezodor és az izzadásgátló között van némi különbség. Előbbi arra van kitalálva, hogy elfedje a szagokat, olyan anyagokat tartalmaz, amelyek normális illattá változtatják a kellemetleneket. Az izzadásgátlók tudják ezt is, de ezek a szerek az izzadságot magukba szívják, ezáltal nincs, amit a baktériumok savvá tudnának alakítani – világította meg a szakember.

A legtöbb ilyen izzadásgátló terméknek alap összetevője a bőrpórus-összehúzó hatású alumínium – pontosabban az alumíniumsó –, ami évek óta rettegésben tart egy népes fogyasztói tábort. Főképp a nőket, hogy mellrákot okoz. Olyannyira, hogy sok terméken direkt fel is tüntetik, hogy nincs benne alumínium. Wikonkál professzor szerint azonban nincs mitől tartani:

– Igazából soha senki nem tudta érdemben igazolni, hogy ez a hozzávaló bármilyen egészségügyi problémát okozna. Több kutatást is végeztek már a témában, de még nem sikerült egyértelműen kimutatni, hogy káros lenne. Ettől függetlenül ez a marketing miatt tovább él a köztudatban.

A spray-nél hatásosabb a stift

Az csak egy dolog, hogy az ember a számára legjobban tetsző illatot szeretné megtalálni, ha már egész nap „viselnie kell”. A következő kérdés a típus: hajtógázas, pumpás, golyós vagy stift? Egyáltalán nem mindegy, melyiket választjuk, ugyanis a hatásuk sem egyforma.

– A spray formátu­múak kényelmesek, de ezek dezodorok, vagyis nem jók semmi másra, csak illatosításra, ezt figyelembe kell vennie annak, aki ezt a fajtát vásárolja – mondja az orvos. – Az ugyanakkor megnyugtató, hogy ma már olyan hajtógázt használnak az előállításához, ami kevésbé árt a környezetünknek, a földi légkörnek. A különböző golyós vagy stift termékek jobban fel tudják vinni azt a bevonatot a hónaljra, ami – úgymond – apró tasakokba zárja az izzadságot. Ez azért jó, mert a baktériumok nem tudnak hozzáférni a verejtékhez, ezáltal nem képződik kellemetlen szag. Az is tény, hogy bár az ilyen termékekre, 6, 12 vagy 24 órás hatást is ráírnak, ez nem feltétlenül igaz. De az biztos, hogy jobban felveszik a harcot a szagokkal, mint a spray.

Kapcsolódó jegyzetünk itt olvasható.