Tizenöt évesen már túl volt az első vitorlázó repülős felszállásán. Most, 96 évesen Frankó Endre már az egyedüli Magyarországon élő, aki valaha vadászpilótaként szolgált az egykori Puma században. A pilóta civilként is nagyot alkotott, ő tervezte a János-hegyi libegőt. Utolsó életben maradt társát, Szentiványi Jánost idén januárban búcsúztatta, 98 éves volt. Egy lelkes fiatal rendező azonban még filmet forgatott a két veteránról, amit most Bandi bácsi tiszteletére levetítettek a szolnoki repülőmúzeumban.
Az alkalmat a Bors sem mulasztotta el. Bandi bácsit már korábban bemutattuk olvasóinknak, ezért meglepetésként elvittük neki az újságokat a róla készült cikkel. Ő pedig szívesen dedikálta a lapokat a megjelenteknek. Az utolsó „Puma” máig emlékszik, honnan jött a század neve.
– A parancsnokunk a fronton szerzett egy kölyökpumát, innen vettük a nevet – mesélte a Borsnak a főhadnagy.
– A bátyám egy évvel korábban kezdett repülni, és minden szombaton kivitt a gyöngyösi repülőtérre. Ez 50 kilométerre volt Egertől, ahol laktunk. Csak egy biciklink volt, ezért ilyenkor egyikünk hajtott, másikunk futott. Vitorlázógépekkel kezdtünk, ez lett egyre komolyabb – emlékezett Frankó Endre, akit a legjobb repülősökből válogattak ki vadászpilótának. – Kevesen voltunk. Számomra a legszebb élmény az, hogy nem lőttek le! Sajnos a bátyámat igen. Még a repülőmet sem találták el – mondta a pilóta, aki szerint ma is bármilyen gépet el tudna vezetni. Hisz levegőben mindegyik egyet tud: repülni. Hernáth Csaba, a film rendezője a Borsnak elmondta, a két pilótával a vakvéletlen hozta össze.
– 2016-ban a 2-es villamos vonalán leejtettek egy ötezrest, én adtam vissza nekik. Amikor megtudtam, kik ők, eldöntöttem, hogy filmet készítek róluk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.