Sárospatak neve összeforrt a Rákócziakkal

Ha az 500 forintos hátoldalán látható várat eredetiben is látni szeretné, látogasson el Sárospatakra! A Bodrog partján elterülő város már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések 904-ből valók, a városi kiváltságot pedig Imre királytól kapta, 1201-ben. Itt alapították 1531-ben az akkori kor legjelentősebb magyarországi oktatási intézményét, a Sárospataki Református Kollégiumot, de a Rá­kóczi név is összeforrt a várossal. A helyi látványosságok egy része szintén ehhez kapcsolódik.

Az egyik legfőbb ne­vezetesség a Rákóczi-vár, amely a magyarországi késő reneszánsz építészet egyik legértékesebb képviselője. Perényi Péter főispán kezdte építtetni a mohácsi csata után, az 1530-as években, és 1542-ben fejezték be. Először a ma is látható, öt emelet magas Vörös-torony készült el. A vár falai közt tartották 1708-ban a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó jobbágyfelszabadító országgyűlését.  

A Vártemplomot sem szabad kihagyni, ez Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma. A Rákócziak és a Dobó család temetkezési helye. A Rá­kóczi-pince a sárospataki vár parkja alatt húzódik, és a XVI. században épült. Hossza nagyjából egy kilométer. Ez Tokaj-hegyalja legnagyobb pincéje. A hőmérséklete állandó, 13 fok. Ez, valamint a falán megtelepedő nemes penész és a 96 fokos páratartalom ideális a borérleléshez.  

Sárospatakon járva érdemes ellátogatni a 324 méter magas Megyer-hegyen található tengerszemhez. Az itteni kőzet ke­ménysége miatt alkalmas volt a malomkőgyártásra, ezért bányászták. Körülötte a sziklafalak hetven méter magasak. Az egykori bánya fejtési gödrében felgyülemlett az esővíz, így alakult ki ez a látványosság.