Megy a vita: a téli vagy a nyári időszámítás maradjon?

Megszüntetik az EU-ban az óraátállítást – jelentette be múlt héten Jean-Claude Jun­cker, az Európai Bizottság elnöke. Úgy tudni, egyelőre az a szándék, hogy minden tagállam – így Ma­gyarország is – maga döntheti majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választja állandónak. A különböző tagállamok polgárainak – földrajzi helyzetükből és az ebből adódó életvitelükből kö­vetkezően – más a kedvező.

A javaslatot az óraátállítás eltörléséről a legészakabbra fekvő Finnország nyújtotta be, Lengyelország és a balti államok támogatásával, épp a regionális kü­lönbségekre hivatkozva. A finnek azt mondják: sok egészségügyi és logisztikai hátránnyal jár náluk. Azt nem egy kutatás kimondta már, hogy negatívan hat a termelésre, az iskolai és a munkahelyi teljesítményre, a megbetegedési és baleseti statisztikákra is. Közben sokan gondolják úgy, nem véletlen, hogy a téma most került terítékre: jövő májusban európai parlamenti választások lesznek, így arra tippelnek, a dolog már a választási kampány része.

Az unió a nyáron egy kérdőívvel próbálta megtudni, mit gondolnak az európaiak az óraátállításról. Az érintettek mindössze 3 százaléka válaszolt a kérdésekre, többnyire a németek vették a fáradságot. A többség amellett tette le a voksát, hogy hagyjuk békén a mutatókat, és a nyári időszámítás maradjon. Ennek egyszerű az oka: szeretjük, hogy nyáron akár kilencig világos van.

A Magyar Alvásszövetség mást gondol erről. Szerintük alvásegészségügyi szempontból jó lenne eltörölni a kétféle időszámítást, de a télit kellene megtartani.

Dr. Vida Zsuzsa neurológus, szomnológus, a szövetség szakmai elnöke a Borsnak kifejtette: tudományos érvekkel is alátámasztható, hogy a téli órajárás van jobb hatással a szervezetre.

– Alapvetően a téli időszámítás „az eredeti”, ami a csillagászat tényein, a Nap látszólagos égi útján alapul. Az átállítás pedig megterhelő, felborul a bioritmus, rosszabb a közérzet, elalvási ne­hézségek jelentkezhetnek. Az át­állítások utáni egy-két hétben a közúti balesetek száma is megnő – jelentette ki Vida Zsuzsa.

Herman Gábor telekommunikációs mérnök, aki sokat foglalkozik a témával, a Borsnak azt mondta: a helyes megoldás az lenne, ha másik időzónába lépne át Magyarország, és emellett megtartaná a nyári-téli átállást. Jelenleg a közép-európai időzónában vagyunk, amihez legnyugatabbra Spanyolország, legkeletebbre Lengyelország, Szlovákia, hazánk, a délszláv államok tartoznak. Herman szerint jobb lenne a kelet-európai időzónában, amiben Románia, Görögország, Ukrajna, a baltiak is vannak. (Így viszont nálunk egy órával később lenne, mint Ausztriában, Szlovákiában vagy Horvátországban.)

– Kiszámoltam: ezzel a világos esték száma 100-ról 173-ra nőhetne – érvelt.

Ön mit gondol?

Szondi Józsefné: Az óraátállítást mindig is feleslegesnek tartottam. Európa-szerte alig van már ebből adódó energiamegtakarítás. Viszont évente kétszer kizökkenti az embereket a megszokott bioritmusukból.

Kun János: Nem hiszem el, hogy ezzel spórolni lehet, azt pedig nem szeretem, amikor már délután 4-kor sötét van a téli időszámítás miatt. Kíváncsi lennék, hogy számolják ki a megtakarítást.

Tolnay-Knefély György: Bármilyen furcsa is a dolog, nekem ez teljesen indifferens. Mindegyik időszámításnak van előnye és hátránya is. Nem vagyok egyik mellett sem elkötelezve, mind a két variácó elfogadható. Mindkettővel tudok együtt élni.