Bejutott a Jurassic Parkba is a Magyarosaurus

Ifj. Nopcsa Ferenc 1877-ben látta meg a napvilágot az erdélyi Déva városában. Az őslények már egészen kicsi korától érdekelték, 18 éves korában azonban az egész életét meghatározó felfedezést tett húgával, Ilonával. A szacsali kastélyt is magába foglaló családi birtokukon játszottak, amikor a földben csontokra bukkantak.

Játék közben találták meg

Az ifjú Nopcsa a bécsi Theresianum akadémiára sietett – ahol földtant tanult –, és a leleteket megmutatta a világhírű Eduard Suess professzornak.

A sokat látott geológus tudta, dinoszauruszcsontokról van szó, de nem akarta magának a sikert. Arra biztatta Nopcsát, hogy maga arassa le a babérokat: az erdélyi fiú belevetette magát a szakirodalomba, mindent elolvasott, amit csak tudott, az évek alatt pedig paleontológus vált belőle. Felfedezését végül 1915-ben publikálta, ami akkor még a titanosausurus, később pedig a magyarosaurus nevet kapta.

Spielberg érdeklődött

Nopcsa a leletekből megállapította: a hozzá tartozó dínó a krétakorban, körülbelül hetvenmillió évvel ezelőtt élt az erdélyi Hátszeg környékén, ahol akkoriban egy vulkáni szigetcsoport terült el.

A hosszú nyakú, növényevő faj elszigetelten fejlődött ki, mindössze hat méter hosszú volt – vagyis törpének számított –, és nagyjából egy tonnát nyomott. Nopcsa nevéhez messze nem csak a magyarosaurus felfedezése köthető. Körülbelül száz őslénytani cikket publikált, amelyek közül kiemelkedő az elopteryx nopcsai ősmadár és a limnosaurus transsylvanicus nevű kacsacsőrű őshüllő. Paleontológiai felfedezései olyannyira népszerűek, hogy a Jurassic Park előkészítése során Steven Spielberg Erdélybe küldte egy munkatársát, hogy informálódjon a báró által felfedezett kisebb fajokról.

Majdnem albán király lett

Az erdélyi paleontológus élete nem merült ki a csontok tanulmányozásában, Nopcsa igazi kalandor volt. Körbejárta Európát, Albániában hatezer kilométert motorozott. Annyira beleszeretett az országba, hogy megtanulta a nyelvet, számos földrajzi, földtani és kulturális feljegyzést készített. A szerelem is ide kötötte: titkárához, Elmas Doda Bajazidhoz, akiről még egy ősteknőst is elnevezett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia elvárta tőle, hogy kémkedjen és információkat szerezzen. A báró ennek eleget is tett, sőt kis híján az újonnan megalakuló albán trónt is megkaparintotta. Harci szellemét mi sem bizonyította jobban, hogy  egyszemélyes hadsereget is szervezett, amellyel az volt a célja, hogy beveszi Tiranát. Ezt a tervét viszont a monarchia megvétózta, mondván, szembement a felettesei elképzelésével.

Szétzúzták a koponyáját

Nopcsát az első világháború kitörésekor hazarendelték Erdélybe. Pásztornak álcázva magát, Gorlopan Petru néven kémnek állt, és a románokról szolgáltatott információkat az erdélyiek számára. Komoly hálózatot sikerült kiépítenie. Ő lett a történelem első repülőgép-eltérítője, miután a tanácsköztársaság kikiáltása után hamis papírokkal repülőre ült Budapesten, és revolverével arra kényszerítette a pilótát, Bécsújhelyen szálljon le. A tudóst rendkívül megviselte Trianon, hamarosan újfent a tudományos munkába menekült.

Amikor kémkedési tevékenységére fény derült, román parasztok dühükben kis híján agyonverték: szétzúzott koponyáját ezüstlemezzel kellett pótolni. Kalandos élete csúfos véget ért: idegösszeroppanást kapott, amikor tudomására jutott, hogy titkára megcsalja őt. 1933-ban agyonlőtte szerelmét, majd nagy mennyiségű nyugtatót bevéve öngyil­kos lett. Második hazája gondoskodott arról, hogy fennmaradjon Nopcsa báró neve: 2008-ban teret neveztek el róla Tiranában, 2016-ban pedig emléktáblát állítottak számára az Albán Alpokban.