Városi legenda - Női vécében született Churchill?

Táncolástól indult be a szülés

Az Egyesült Királyság legendás miniszterelnöke, Winston Churchill (aki 1940 és 1945 között töltötte be a pozíciót) rengeteg kalandot és megpróbáltatást élt át politikusi és miniszerelnöki karrierje során. De már a világrajövetele sem volt éppen izgalmaktól mentes. Churchill 1874. november 30-án született családja woodstocki rezidenciáján. Ennek az volt az oka, hogy az eredeti londoni lakhelyük, a Charles Street-i otthonuk felújításával a szakemberek nem készültek el időben.

Churchill viszont már magzatként is túlságosan izgága volt, és a vártnál két hónappal korábban született meg. Aznap a Blenheim-kastélyban egy nagyszabású bált tartottak és a legenda szerint édesanyja, Lady Randolph Churchill annyira szeretett volna táncolni, hogy terhességét figyelmen kívül hagyva nyomban a parkettára pattant – de nem sokkal később fájásai jelentkeztek, majd beindult a szülés – írja a városi legendákkal és átverésekkel foglalkozó Urbanlegends.hu.

Bársonyos kényelembe helyezték a babát

Churchill édesanyjának fájásait egyesek színjátéknak hitték a Szent András-napi ünnepségen. Aztán mégis kitámogatták a táncparkettről, és mivel a szülés beindult, már nem volt idő kórházba vinni. A legközelebbi, kézenfekvő megoldásnak a női vécé tűnt – szólnak a legendák. A szóbeszéd elterjedésének nyilván maga a „WC” szócska is alapot adhatott, hiszen ez Churchill monogramja is. Vannak olyan feljegyzések is, amelyek szerint a szülés valójában a bálterem mellett, a ruhatárban történt meg. Az ifjú Churchill végül a vendégek bársonyköpenyeit és a tollboák kényelmét élvezhette élete első perceiben, ezeket aztán visszaszolgáltatták a távozó egybegyűlteknek.

Mit mond erre Churchill?

A legendás brit miniszterelnök édesapjának levele arról árulkodik, hogy a feleségének a fájásai egy vadászat után, egy durva kocsiút hatására indultak meg. 24 órával később pedig egy környékbeli orvos közreműködésével született meg Winston. Amikor később erről magát Churchillt is megkérdezték, természetesen a rá jellemző maró humorral reagált: „Bár jelen voltam az eseményen, nincsenek tiszta emlékeim a születésemhez vezető történésekről.”

Whiskyvel indította a napjait

A brit miniszterelnökről mindenki tudta, hogy imádja az alkoholt. Különösen a whiskynek nem tudott ellenállni. Már kora reggel úgy mehetett be hozzá a szobalány, hogy vitte az italt. A reggelit rendszerint nem ette meg, a whiskyt viszont úgy itta, mintha csapvíz lenne. Szenvedélyét egyáltalán nem tagadta: sokszor a beosztottjaival való tárgyalások közepette, szivarral a szájában kortyolgatta a kedvenc italát.

Ahogy ő is mondta magáról: 

– Fiatalabb koromban az volt az elvem, hogy ebéd előtt nem iszom töményet. Most már idősödöm, így most már csak azt tartom, hogy reggeli előtt nem teszem.

Volt, hogy egy nő részegséggel vádolta meg, amelyre nem volt rest visszavágni: – Hölgyem, ön pedig ronda. Legalább én reggelre kijózanodom.

Inkább mérget iszom!

Churchill imádott viccelődni. Egy anekdota szerint a politikus egy brit hölggyel, Nancy Astorral kávézgatott, amikor a nő felcsattant: – Uram, ha ön a férjem lenne, mérget kevernék a kávéjába! Churchill fapofával csapta le a magas labdát: – Hölgyem, ha maga lenne a feleségem, meg is innám!