Boszorkánytól kapott varázserőt Rózsa Sándor

205 éve született a magyar betyár­élet legnagyobb alakja, aki már életében legenda volt. Sosem merték kivégezni, nehogy mártírt csináljanak belőle. Rózsa Sándoron a golyó sem fogott, de vajon ő is a szegényeknek adta a gazdagoktól rabolt pénzt, mint Robin Hood?

150 betyár mögötte

A betyárok királya 1813-ban látta meg a napvilágot a szegedi tanyavilágban. Sanyarúan indult az élete: anyja korán meghalt, apját lopásért felakasztották. A kis Sándor kallódni kezdett. Pásztorkodott, de szép lassan áttért a törvényen kívüli életre. Először 23 évesen csípték fülön két tehén miatt, amiket két cimborájával lopott el. Másfél évre leültették érte, de tíz hónap után megszökött.

Az alföldi ta­nyákat vet­te célba, ra­bolt, fosztogatott, lovakat és szarvas­marhákat hajtott el. Rózsa 33 évesen úgy döntött, elég volt a bűnözésből, szeretett volna becsületes útra térni. 1845-ben kegyelmi kérelemmel fordult Ferenc József királyhoz, de ő egyből elutasította. 1848 októberében azonban kapott egy esélyt: Kossuth Lajos kormányzó engedélyével csatlakozhatott a szabadságharchoz 150 fős betyárseregével. A déli határnál több győztes ütközetet is megvívtak, de a betyárvirtussal nem hagytak fel: a harcok után több ellenséges települést is kifosztottak, a helyiek közül pedig többeket legyilkoltak. Kossuth ennek hírére Rózsa csapatát rögvest feloszlatta, így újra a kitaszítottak életét kellett élnie.

Pénzért mutogatták

Hiába állt csikósnak és házasodott meg Rózsa, nem volt nyugta. Elterjedt ugyanis a pletyka, hogy forradalmat szervez, így tízezer koronás vérdíjat tűztek ki a fejére. A nép még a nevét is félve ejtette ki, ugyanis mindenkit megbüntettek, aki segítette a bujkálásban. Végül 1857-ben barátja, Katona Pál elárulta. Az ügyészség fel akarta akasztatni – társainál ez nem volt kérdés –, de akkora hőskultusz alakult ki vele kapcsolatban, hogy nem merték kivégezni. Az ausztriai Kufstein várába került, ahol vasárnaponként pénzért mutogatták a piacon. Később átkerült Péterváradra, ahonnan meglepetésre amnesztiával szabadult. 

Nem fogott rajta a golyó

A betyár sosem tett le arról, hogy egyszer jó útra tér, főleg, ahogy egyre idősebb lett. Szabadulása után pandúrnak állt volna, de analfabéta volt, ezért elhajtották. A mondák szerint ekkor találkozott egy boszorkánnyal, aki mérhetetlen va­rázserőt adott neki. Újfent betyárnak állt, Csonka Ferenc bandájával postakocsikat fosztogattak.

Ezek azonban nem kecsegtettek elég nagy zsákmánnyal, így egy alkalommal egy vonat kirablását tervelték ki. Többször megpróbálták megállítani, de nem jártak sikerrel, ezért a Csongrád megyei Kisteleknél felszedték a síneket. A vonat nagy örömükre kisiklott, de pechükre katonák utaztak rajta, akik tüzet nyitottak rájuk. Rózsát a szóbeszéd szerint halálosnak tűnő seb érte, társai biztosra vették, hogy odavész, de csodák csodája, mint akinek meg sem kottyant a lövés, tovább menekült a tár­saival.

A betyárvezér rettentő ereje és bölcs ravaszsága mellett más lenyűgöző képességekkel is rendelkezett: úgy mesélték, hogy a fülét az úthoz tapasztva képes volt megmondani, milyen típusú kocsi és hány lovas közeledik a távolból. Mi tagadás, ez igencsak hasznos képesség egy betyár számára.

Iszonyú bűnlajstrom

Bár való igaz, hogy Rózsa Sándor azért lett a nép hőse, mert kizárólag a gazdagoktól és tehetősektől zsákmányolt – ezért is kezdték magyar Robin Hoodként emlegetni –, valójában sosem hezitált, ha meg kellett húznia a ravaszt.

Legutolsó elfogásakor hatvan ismert bűntettet és több mint harminc ember meggyilkolását olvasták a fejére. Ettől még bajtársai között sosem tett kivételt, a javakat mindig egyenlően osztotta el. A halálbüntetéstől népszerűsége mentette meg, 1872-ben életfogytiglant kapott. A betyár 65 évesen az erdélyi Szamosújváron halt meg 1878-ban, tüdőbaj vitte el.

Valójában szőke volt?

Az emberek emlékezetében Rózsa Sándor ugyan éjfekete bajszú, sötét hajú emberként él, egy 1856-os körözési hirdetményből egészen más derül ki. A jelenleg Horváth Lajos felgyői polgármester birtokában lévő irat szerint a betyár kistermetű és zömök volt, szőke, bajuszát pedig, ami vöröses szőke, felfelé pödörte. Szemei szürkék, orra hosszas, orrlyukai kiállóak, szája széles, fogai teljesek, álla előreálló, fülei nagyok – sorolja a körözés.

Innen ered a betyárbecsület

Rózsa Sándort a betyártársai a legenda szerint egyszer még a börtönből is kihozták egy éjszakára, amikor szükségük volt rá egy balhé végrehajtásában. Jobbkeze, Veszelka Imre ült be addig a cellába helyette. Miután Rózsa elintézte a dolgokat, hajnalban visszatért a hűvösre, mondván, kötötte a becsület. Állítólag innen ered a betyárbecsület kifejezés.