Veszélyes a kutya–farkas keverék

A farkas újbóli európai terjedésével nő a faj kutyával való párosodásának valószínűsége – szólt a hét egyik legérdekesebb hírügynökségi jelentése. A német Rajna-vidék–Pfalz tartomány környezetvédelmi minisztériuma szerint elméleti­leg mindenhol létrejöhetnek farkashibridek, ahol kutyák és farkasok találkozhatnak. A keverékek képesek a túlélésre a természetben.

Amerikában divat

Egy másik német tartományban, a keleti Szászországban, Neustadtban 2003-ban egy nőstény farkas német juhásszal párosodott, és hat kölyke született. A hatóságok szerint kettőt befogtak, ezeket később elaltatták. 2017-ben hasonló eset történt Türingiában, a kölykök befogása azonban nem sikerült. Hármat kilőttek, a többiek valószínűleg azóta is a környéken kóborolnak.

A farkas-kutya keverék (wolfdog) az Egyesült Államokban is egyre jobban terjed, de ott divattá vált a keresztezésük. Olyan tanulmány is megjelent, miszerint ezek az állatok barátságosak, ha foglalkoznak velük. Ám sok szakember ezt felelőtlen dolognak tartja, mondván: nem biztos, hogy a gének úgy alakulnak az utódokban, ahogy a tulajdonosok szeretnék. Emiatt kicsaphatják őket, vagy jobb esetben menhelyen kötnek ki az állatok.

Természetben kizárt?

– A szabadon létrejövő kutya-farkas hibridekben nem hiszek. Nem láttam még soha olyan, természetben készült felvételt, amin kutya és farkas párosodott volna – mondta a Borsnak Horkai Zoltán, a gödöllői Animal Training Center vezetője. – Ezt csak befogott állatokkal tudom elképzelni, amiket később szabadon engedtek. Az a farkas ugyanis, amelyik nem kutyával nő fel, a kutyát prédának tekinti, függetlenül attól, hogy milyen nemű. Romániában, ahol élnek farkasok, tíz évvel ez­előtt egymillió kóbor kutya volt, mégsincs példa arra, hogy kialakult volna a hibrid. Amerikában, ahol nagyon sok kutya-farkas hibrid él, nem a természetben találkoztak a szüleik. Van sok kinti ismerősöm, aki beszélt róluk. Ők azt mondják, hogy ezek a farkastól az emberekkel szembeni félénkséget örökölték, a kutyáktól pedig az agresszivitást.

Degenerálódás

Horkai szerint a farkas nem vé­rengzik oktalanul, azaz nem ejt el több prédát, mint amennyi a táplálkozásához kell, ehhez pe­dig racionálisan dönt. A kutya viszont nem, ezért veszélyesebb.

– Amikor farkastámadás miatt keresnek, hogy – mondjuk – egy birkaállományból milyen sok állat elpusztult egy beszabadult farkas miatt, utóbb mindig kiderül, hogy azt kóbor kutya okozta – magyarázta. – A kutya a háziasítás során a farkashoz képest degenerálódott. Csináltunk egy állatkísérletet: egy alomban voltak nyolc órán keresztül teljesen egyforma, 4-5 napos kutya- és farkaskölykök. Hozzájuk engedtek egy farkast, ami pillanatokon belül kiválogatta közülük a farkaskölyköket, és a kutyákat meg akarta ölni. Nem tudjuk, hogy hogyan tudta szelektálni őket, azt feltételezzük, hogy az előbb említett degenerálódást ismerte fel valahogy.

A szakember hozzátette: náluk voltak ku­tya-farkas hibridek, amiket együtt neveltek farkasokkal, és kétéves korukra utób­biak „leterrorizálták” a ke­verékeket. Va­gyis a hibridek és a farkasok sincsenek jóban.

Sakálok közt

Szilágyi István a Veresegyházi Medveotthonban foglalkozik a farkasokkal. Ő is azt mondja: normál esetben a farkas va­lóban „elfogyasztja” a kutyát.

– Az elképzelhető, hogy egy háznál nevelt farkas a természetbe ki­szabadulva nem tekinti prédának a kutyát. Ma­gyarországon például feltűntek az aranysakálok közt kutyajellegű sakálok, amiket vadászok lőttek ki.

Szilágyi találkozott már te­nyészett wolfdoggal is.

– Ezek azért veszélyesek, mert nem tudni, melyik örökölt gén kerekedik felül. Előfordulhat a „kedvtelésből ölök” tulajdonság, ami valóban a kutyára jellemző. Ez annak tudható be, hogy a kutya egy „lebutított farkas”. Ügyetlenül vadászik, mert a génjeiből kikopott ez a tulajdonság, és a fogazata, a testalkata sem teszi lehetővé a tökéletes támadó viselkedést, viszont éhes – figyelmeztet a szakember.

Cseszkó hibrid

Egy mindössze hat évtizedes hibridfaj a csehszlovák farkas kutya (ceskoslovenský vlcák), aminek létrehozásával 1955-ben kezdtek próbálkozni a szocialista Csehszlovákiában. A kárpáti farkas és a német juhász keresztezéséből jött létre. Munkakutyának szánták, de nem váltotta be a reményeket: a domináns farkasvér miatt egy nehezen kezelhető fajta jött létre. Az első sikeres pároztatás 1958-ban történt, az anya egy Brita nevű farkas volt. Az utolsó keresztezés 1983-ban történt. A fajta jellemzője, hogy nagyon ritkán ugat, inkább csak vonyít, és fontos, hogy kölyökkorától kezdve emberekhez szoktatva neveljék.