Az esőszerű folyadék ragacsos, jól látható foltokat eredményez a kerti bútorokon, bicikliken, de még az autókon is. Leszedni sem egyszerű. De mi ez?
A legtöbb esetben rovarok által kiválasztott, úgynevezett mézharmat, más néven édesharmat.
Ezt a tényt Jordán László, a Nébih alelnöke is megerősítette a Borsnak.
Két nagyobb rovarcsoportban, a levéltetvek és a levélbolhák között ismert számos mézharmattermelő faj, amelyek főleg a juhar-, a hárs-, a körte-, az őszibarack-, a szilva- és az almafák lombozatán szeretnek tanyázni.
– Ezek a fajok jóval több táplálékot vesznek fel, mint amennyire valójában szükségük van. A rovarok a számukra fölösleges mennyiséget a környezetükre fecskendezik szét – árulta el a Borsnak a szakember.
Ettől válik fényessé a fák alatti növény, és ettől lesz pöttyös minden, ami a fa alatt áll. Rettentő nehéz lemosni, mert a mézharmatnak magas a cukortartalma, így beleragad a felületbe.
Pontosan ezt tapasztalta az Ócsán élő Mónika is, aki képet is küldött lapunknak az idegesítő pöttyökről.
– Először a fiam biciklijén vettem észre a cseppeket, aztán láttam meg, hogy a műanyag szék is tele van. Azt hittem egyszerű esőcsepp, bár nem emlékeztem rá, hogy esett volna az eső. Akkor lepődtem meg jobban, mikor nem tudtam lemosni – mondta a meglepett asszony.
Nem csak a rovarok „bűne” lehet a meglepő, esőszerű nedv. Az úgynevezett guttáció is okozhat meglepetést.
– Ez a folyamat a növény által, általában a levél csúcsán kiválasztott folyadékcsepp, ami tulajdonképpen nem más, mint víz, ezért téveszthetik sokan össze egy hirtelen jött esővel – tájékoztat Jordán László. Megnyugtató viszont, hogy bár meggyűlik vele a bajunk, az egészségünkre és a növényekre sincs káros hatással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.