Hangváltás – Tücsökzene helyett kabócaénektől hangos az ország

Mi a horvát nyaralás jellegzetes „háttérzenéje”? A kérdésre tízből tíz magyar az Adria zúgása mellett a kabócák énekét említi. Csakhogy az utóbbi hetekben egyre többen eszmélnek rá valami furcsaságra, és hozzák szóba még a Facebookon is: lakóhelyükön is a fáradhatatlan kabócák szolgáltatják a cirregőkoncertet, miközben a tücskök jóval magasabb hangját, ami évtizedeken át megszokott volt Magyarországon, nem hallani.

A globális felmelegedés ebben a történetben is kétségtelenül tetten érhető, de a szakember szerint nem kell félteni a hazai tradicionális „hegedűsöket”. 

Bejön nekik a klíma

Hazánkban az énekes kabóca a legelterjedtebb fajta, négy-öt centiméteresre nő meg. A horvátoknál jellemző faj jóval nagyobb, majdnem hétcentis. Jól repülnek, és minden évben próbálnak felfelé jönni a mediterrán térségből – ma­gyarázta a Borsnak Orosz András természettudós. Szerinte a globális felmelegedés is szerepet játszik abban, hogy egyre gyakrabban lehet hallani hazai városok parkjaiban, játszóterein is a kabócák jellegzetes, markáns hangját.

Ezt erősítette meg Sár József, rovartannal foglalkozó kutató is. – Egyre inkább megfelelő nekik ez a klíma, hiszen elsősorban mediterrán-trópusi fajról van szó. 

Őrjítő a láncfűrészes

A kabócáknak most van a pár hétig tartó rajzási idejük, ezért is hangoskodnak ennyit. A hártyás szárnyú és vaskos testű rovarok kórusa meghökkentően erős hanghatásra képes, ami egyes fajok esetében néha elviselhetetlen, s még a vadászó madarakat is elriasztja. Pedig a hím kabócák csak azért cirpelnek, mert próbálják felhívni magukra a nőstények figyelmét. Azok akár 1,6 kilométerről is meghallják a párosodásra ösztökélő szerenádot.

Bár a kabócák által adott koncert a mediter­rán tengerparton ücsörögve inkább kellemes, zsongító élmény (nyilván azért is, mert jó dologhoz, a vakációhoz kötjük), van olyan faj, amelyik szó szerint őrületbe kergeti az embert. Sár József brazíliai útja során találkozott a nemes egyszerűséggel csak láncfűrész kabócának nevezett fajtával:
– Azonnal rázendítenek, ahogy felkel a nap. Szó szerint olyan hangjuk van, mint amikor valaki beindítja a láncfűrészt – emlékezett vissza.

Nem konkurencia

Attól egyik szakember szerint sem kell félni, hogy a nyaralások muzsikusaként számon tartott, mediterrán kabócák kiszorítják majd a „magyar” szöcskéket és a tücsköket, hiszen nem konkurensei egymásnak, ami a táplálékot illeti.

– Ez a veszély egyáltalán nem fenyeget. Ráadásul az is nagyon könnyen lehet, hogy azért nem halljuk ezen a nyáron a tücsökcirpelést, mert még nem fejlôdtek ki – teszi hozzá Orosz András. 

Egyébként bármennyire is jellegzetes a kabóca hangja, még a szakember is tévedhet:

– Felmásztam egy fára, mert hallottam azt a tipikus hangot, azonban kiderült, hogy nem kabóca, hanem egy nyerges szöcske adja ki – mesélte a nyolcvanas éveiben járó természettudós, aki szerint még a csúfsága miatt sem túl népszerű lótetű is tud hasonló hangot kiadni. Olyan kabóca is él egyébként itthon, amelyiknek nincs hangja.

Amerikai lepkekabócák Pesten

Évekkel ezelőtt új kártevő bukkant fel a főváros környéki erdőkben: az amerikai lepkekabóca. A legvalószínűbb, hogy a faj a dísznövénytermesztés és -kereskedelem révén terjedt el Európa-szerte.

A sokféle táplálékot fo­gyasztó amerikai lepkekabóca lágyszárúakon, fákon és cserjéken egyaránt megél, ezért parkokban, kertekben és erdőkben is találkozhatunk vele. A kiskerttulajdonosoknak érdemes növényvédelmi szakembereket megkeresni, hogy miként védekezzenek ellenük.

A fajnak rendkívül tágak a tűréshatárai, az amerikai kontinensen Kanadától Puerto Ricóig előfordul. Hidegebb klímán lassabban fejlődik, nyáron több vedlési cikluson megy át, majd ősszel párzik és lerakja petéit. Az első nagyobb faggyal az idős egyedek elhullanak. Az utódok a telet petealakban, a fák repedéseiben vészelik át. A fiatal egyedek az időjárástól függően április-május környékén kelnek ki.
A faj hazánkban is rendkívül szapora, Budapesten és máshol is milliószámra hemzseg nyáron a viaszporral fedett testű, csillogó amerikai lepkekabóca.

A cikkhez kapcsolódó véleményünket itt olvashatja el.