Tragikus történet a fiatal angol édesanyáé, aki nem sokkal azután vesztette el a rák elleni harcot, hogy világrahozta a gyermekét, miután hozzáment feleségül élete szerelméhez.
Az anyuka, Tracey Keers pár héttel teherbe esése után tudta meg, hogy rosszindulatú daganata van, ezután pedig koraszüléssel, mindössze 28 hetesen adott életet a kislányának, Kyla-nak. A 33 éves nőt, akinek szerelmével, Steven-nel közösen van már egy hét éves kisfia, múlt pénteken vette feleségül a férfi a Middlesbrough-i James Cook University Kórházban. Tracey Keers a férje karjaiban halt meg egy héttel az esküvőjük után.
A 35 éves özvegy elmondta, hogy a feleségénél először 2016-ban állapítottak meg, hogy rákos. A nő ekkor masztektómián, kemoterápián és sugárkezelésen is átesett, mire 2017 júliusában már tünetmentes volt, gyógyultnak hitték.
– Már a sugárkezelések előtt tudtuk, hogy szeretnénk majd még egy gyereket, emiatt Tracey több petesejtjét is lefagyasztattuk. A korábbi betegsége ellenére sikerült természetes úton tehetbe esnie szeptemberben, aminek szörnyen örültünk, már csak amiatt is, mert azt gondoltuk, hogy ez szinte lehetetlen – magyarázta a férfi a Mirrornak.
A szerelmes pár öröme sajnos rövid életűnek bizonyult: a nőnek hamarosan komoly fejfájásai és rosszullétei lettek. 24 hetes terhes volt, amikor az orvosok közölték a szörnyűséges hírt, hogy a rák visszatért és ezúttal nem tudnak mit tenni, halálos kimenetelű.
– Három-hat hónapot jósoltak neki, de Tracey, az Tracey, sosem adta fel, a végsőkig tudott harcolni – mondta a férj.
A nő félt attól félt, hogy már nem láthatja születendő kislányát, ahogy attól is, árt neki. Emiatt 24 hetes terhesen azt írta:
– Azt mondták az orvosok, hogy mesterséges altatásban császárral megszülhetem a kisbabát, de ha belemegyek, nem biztos, hogy túlélem. Lehetne ennél rosszabb a helyzet? Nehéz volt Steven-re nézni miközben ezt közölték velünk. Hogy történhet ez velünk? Jó emberek vagyunk, egyszerű életet élünk és egyszerű dolgokért élünk. Annyira boldogok voltunk, amikor kiderült, hogy jön az új családtag és most megtudtam, hogy talán sosem találkozom vele, vagy ami még rosszabb, hogy a kislányom túl se éli.
A házasság nagyon fontos volt Keersnek, szerette volna, ha ugyanazt a nevet viselheti, amit a szerelme és a gyermekei, sokat álmodozott a nagy napról.
– Ha romlik az állapotom, akkor a kórházi ágyban fekve leszek feleség. Azt nagyon sajnálom, hogy nem tudjuk méltó módon ünnepelni a szerelmünket. Szerettem volna, ha a gyermekeim is kivehetik a részüket az eseményből, a fiam és a lányom egyaránt, hogy legyenek örömteli közös emlékeink, amikre boldogan gondolhatnak vissza, miután az anyukájuk a mennybe költözött.
Steven a szívén viselte az esküvőt, igyekezett mindent megtenni azért, hogy a helyzethez mérten csodás napjuk legyen. A Middlesbrough-i kórház felkészült a ceremóniára:
– Különlegessé szerettem volna tenni az egészet, már amennyire erre volt lehetőség, szóval odahívtam a barátainkat és teljes egészében kidekoráltuk a szobát. Egy esküvői ruhaszalon adományozott az alkalomra nekünk ruhákat. Tracey eléggé meglepődhetett, amikor meglátta a termet.
A nő állapota azonban tovább romlott, és vasárnap a légzése is elkezdett megváltozni.
– Felültem az ágyra, a karomban tartottam őt. A feje a mellkasomon pihent, békésen elaludt örökre. Ezután közölnöm kellett a fiunkkal, hogy az édesanyja meghalt. Ez volt a legnehezebb dolog az egész életemben, beleszakadt a szívem.
Tracey és Steven tíz éve alkottak egy párt, még az iskolában, tanulóként ismerték meg egymást.
– Ő volt a legjobb baráton, folyamatosan együtt voltunk. Még a betegsége alatt is másoknak próbált segíteni, ő ilyen volt, másokat mindig önmaga elé helyezett. Nem érdemelte meg, hogy ez történjen vele. Élni akart.
