Utcazenélésből tartja el magát a húszéves Jana

Déli pályaudvar, Blaha Lujza tér, Örs vezér tere – csak néhány helyszín, ahol munkája so­rán megfordult már a fővárosban Jana, aki el sem tudná képzelni az életét utcazenélés nélkül.

– Öt éve mentem ki az emberek közé először énekelni. Ami a kollégiumos időkben még csak kedvtelésnek számított, mára a hivatásommá vállt. Az emberek szívesen adtak érte pénzt, ami jó zsebpénz-kiegészítés volt. De ma már ebből tartom el magam – meséli a Borsnak büszkén a fiatal énekes, akinek csak egy kis hangszóró a társa az előadásai során.

– Habár egy acapella zenekarnak is a tagja vagyok és alakulóban van egy másik, latin stílusú formációm is, alapvetően magányos farkas vagyok, a „munkám” során egyedül szeretek „dolgozni” – szögezi le az aranytorkú lány.

Az aluljárókban történő utcazenélést 2011 óta ugyan törvény tiltja, a két éve boldog házasságban élő fiatalnak mégsem kell a Közterület-felügyelettől tartania. A közönség megtapsolja, s levideózza, nagyon ritkán kap negatív megjegyzéseket.

– Nehéz műfaj, hiszen az ember egyből kap hideget-meleget, de az emberek nagy részének rendkívül tetszik a dolog. Tíz éve énekelek, sok helyen léptem fel, az aluljárókat a jó akusztikus hatás miatt preferálom – tette hozzá, majd azt is elárulta: az énekléssel összeszedett pénzből képes eltartani magát, de a „fizetésének” a pontos összegét nem árulta el.