Hogy ne hívjam születendő gyermekem?

Minden évben kijön a lista arról, hogy milyen utóneveket engedélyeztek és melyek akadtak fent a Magyar Tudományos Akadémia rostáján. Az elfogadottak között is akadnak cifrák, mint például a Vérbulcsú vagy a Külliki, vagy épp a Skolasztika, de azt is nehéz elképzelni, hogy a játszótéren valaki azt kiabálja, gyere ide, Pompónia. 

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján fogadnak el vagy utasítanak vissza bizonyos neveket az MTA munkatársai. Ilyen kritérium, hogy lánynak csak lánynevet, míg fiúnak csak fiúnevet lehet adni. Meg kell felelnie a mai köznyelv és helyesírás szabályainak, például a Maya nevet csak Majaként fogadják el. Ha valamely idegen nyelvű irodalmi mű az alapja, akkor feltétel, hogy külföldön már használt személynév legyen, amit a leendő szülők választanak. 

Agyonbecézett neveket sem fogadnak el, mint például Misike. Viszont, ha egy becézett forma a férfinevek esetében a középkorba nyúlik vissza, és ezt a kérelmező bizonyítani is tudja, akkor semmi akadálya. Földrajzi, márka- és művésznév nem adható a gyereknek, se családnév. Tehát nem lehet a gyerek például Szabó Szabó. Ugyanakkor az MTA nem támogatja azokat a neveket, amelyek miatt a későbbiekben csúfolhatják a gyereket.