Szörnyű dolgot tettek, mégis ellágyul a szívük, ha velük találkozhatnak

Ahogy arról nemrég a Bors is beszámolt, Szabó Zoltán, aki a balástyai rém néven híresült el, a Csillag börtönben töltött büntetése alatt nem volt magányos, egy tengerimalac, Mimi volt a cellatársa. Szabó 2016 decemberében öngyilkosságott követett el, hátrahagyott, szeretett kedvence pedig új gazdára talált Bogdán József személyében, akit Szita Bence megöléséért ítéltek tényleges életfogytiglani büntetésre. Az esetük nem egyedi, világszerte léteznek programok, amelyek keretei között a rabok állatokkal foglalkozhatnak.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunknak tett korábbi nyilatkozatában elmondta, milyen jótékony hatásai vannak a börtönbéli állattartásnak.

– Általánosságban elmondható, hogy a kisállattartás a börtönben csökkenti a feszültséget, növeli az önbizalmat és a felelősségtudatot – mondta Orosz Zoltán, a BVOP szóvivője. – A váci börtön könyvtárában lakik egy hosszú szőrű nyúl, az állat gondozása teljes mértékben az elítéltek feladata. Vácon ezenkívül halakról és teknősökről is gondoskodnak a fogvatartottak. A Kalocsai Fegyház és Börtön gyógyító terápiás részlegén tengerimalacok és törpehörcsögök is megtalálhatók. Szegeden, a Csillagban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltők között is van olyan elítélt, aki tengerimalacot gondoz a zárkájában. A Fővárosi Bv. Intézet Markó utcai börtönének műhelyében pedig egy hörcsög él – tette hozzá a szóvivő.

A váci börtön egy elítéltje korábban azt nyilatkozatában elmondta, kifejezetten élvezi és szereti azt az időt, amit a börtönben élő állatokkal tölthet.

– Ez a cél. A másik fontos dolog, hogy megtanulják a gondoskodást. Az állatokkal való törődés fejleszti az együtt­ér­zés képességét. Van egyfajta kisugárzásuk is, ami jótékony hatással lehet egy indulatos személyiségre – véli dr. Végh József kriminálpszichológus, hozzátéve: az állatterápiával az elítéltek érzelmi élete is fejlődik. 

Külföldön népszerű módszer, hogy a rabok – külső, oktatói segítséggel – menhelyi, a társadalomtól eltiltott kutyákat képeznek ki. Itthon is van már erre példa, de lassan terjedő eljárásról van szó.

Életre ítélve

A debreceni kutyaiskola oktatói segítségével zajló cella program abban különbözik az ötletet adó amerikai verziótól, hogy itt az állatok nem a börtönben élnek, pusztán vendégként látogatnak az elítéltekhez. A lényege, hogy a fogvatartottak az oktatók segítségével alapvető engedelmességi feladatokat tanítanak a Debreceni Kutyaház Állatotthonból kiválasztott ebeknek egy-egy 90 perces foglalkozás során – kizárólag pozitív megerősítéssel, jutalmazással. 

Magyarországon zajlott már hasonló kutyás foglalkozás Szombathelyen, Szirmabesenyőn és Tökölön is, Miskolcon pedig vakvezetőkutya-előképzés kezdődött 2012-ben. 

A társadalomnak nem kellenek, a fogvatartottaknak ők jelentik a reményt

Puppy love! @RealSheriffJoe announces program putting pets with military inmates to reduce stress in jail. @abc15 pic.twitter.com/Utu7yw5kaO

— Justin Pazera (@justinpazera) April 6, 2016

Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is bevett módszer az elítélteknél a terápiás jellegű állattartás, az ottani börtönök egyszerre több szervezettel is együttműködnek, így a rabok részt vesznek kiképző programokban, vadvédelmi intézkedésekben, gazdálkodásban dolgozhatnak, de az olyan kutyákról is gondoskodnak, akiket bántalmaztak, illetve nem engedhetnek vissza a társadalomba, mert emberre támadtak korábban.

Az egyik legrégebbi ilyen program 1981-ben kezdődött Washington állam egyik női börtönében. Az intézet az állami egyetemmel, és a Tacoma-i közösségi főiskolával működik együtt, így képezve segítőkutyákat a menhelyi állatokból a rabok munkájával. 

Egy másik washingtoni intézetben, a Yacolt-i börtönben kifejezetten macskákkal foglalkoznak, olyan állatokról gondoskodnak itt a rabok, akik nem tanulták meg, miként kell viselkedniük az emberekkel. A fogvatartottak segítségével viszont később a többségük alkalmassá válik az örökbefogadásra.

Arizonában a rabok egy egészen különleges programban vehetnek részt, szakképzett trénerekkel együttműködve vadlovakkal és szamarakkal foglalkoznak. Az állatokkal való munka sok türelmet igényel, de mindkét félnek kifizetődő; a rabok számára ez a társas kapcsolatok fejlődésével jár, fegyelmet és türelmet tanulhatnak, miközben a kötődni kezdenek az állatokhoz, nő a felelősségtudatuk is.

A 31 éves elítélt, Aubrey Herrera Phoenixben szintén egy kutyás programban vesz részt, ő a következőket mondta a Reutersnek a rájuk bízott kutyákról:

– Ők is bezárva élnek, akárcsak mi, és szükségük van a szeretetre, ahogy nekünk is. Ez nem rólunk szól, hanem a kutyákról, itt biztosan megkapják a törődést, amit igényelnek, érezhetik, milyen szeretve lenni.

Egy Floridában lévő börtönben az igazgatóság azt találta ki, hogy állatkertet hoz létre a intézmény falain belül, ez eleinte csak farmként működött, de mára már száznál is több fajról gondoskodnak. A kezdeményezésük természetesen nagy sikert aratott a fogvatartottak körében, olyannyira, hogy akadnak elítéltek, akik szabadulásuk után önként mennek vissza a börtönbe kedvenceikhez, persze csak látogatóként.