Báthory-ház: kihallatszott a megkínzottak jajszava

Ma is áll Bécs belvá­rosában az a ház, amelyben a véres kezűként számon tartott magyar grófnő, Báthory Erzsébet (1560–1614) lakott, amikor a császárvárosban tartózkodott. Az Augustinerstraße 12-ről a na­pokban hosszas misztikus cikket közölt a hetente megjelenő ingyenes bécsi újság, a Wiener Bezirkszeitung.

A legenda szerint Báthory Erzsébet összesen 650 lányt kínzott halálra, az áldozatokat a szolgálói szállították. Állítólag abban hitt, hogy a meggyilkolt szüzek vérében megfürödve megőrizheti a fiatalságát, de ezt nem tudták rábizonyítani. 

Sokan tényként kezelik, hogy ebben a bécsi lakásban gyilkolta meg órákon át tartó kínzással a meghívását visszautasító Harczy Ilonát, aki énekes volt. 

A riportban azt is olvasni, hogy rendszeresen kihallatszott az áldozatok kiáltozása, és ez annyira zavarta a szomszédokat, hogy virágcseréppel dobálták a grófnő ablakát.

A ház boltíves pincéjébe még ma is le lehet menni egy meredek kőlépcsőn. A falakon a foglyok kiláncolásához ideális rozsdás vasalatok látszanak – ecsetelte a lap.

Nem volt gonosz

Ecsedi Báthory Erzsébet alakját kegyetlen tettek legendái övezik, de a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre. Férje, Nádasdy Ferenc magyar főnemes a magyar rendi ellenzék vezéralakja volt, akinek 1604-es halála után Bá­thory Erzsébet támadások céltáblájává vált.

Özvegyen maradva ő irányította hatalmas uradalmait, támogatott külföldön tanuló diákokat, jobbá­gyaival nagy szeretettel bánt. A hitelesnek minősült levelei alapján egyértelműen szociális érzékenységgel megáldott, istenhívő nemesasszony volt. Gyógyítással is foglalkozott, kastélya kórházként működött. Az ellene felhozott hamis vádak indítéka valószínűleg birtokainak az elkobzása volt.