– Ez a kérdés, mint a forró krumpli, senki se fogja meg szívesen. Ha támogatjuk, a vallásos választóink elfordulnak, ha pedig elmondjuk, hogy miért nem, azzal csak feleslegesen generálunk társadalmi vitát – így utasította el a Bors kérdését az egyik ellenzéki politikus. Azt szerettük volna megtudni, támogatnák-e, hogy a betegek maguk dönthessenek életük méltóságos befejezéséről. Az aktív eutanázia témája több pártnál is süket fülekre talált. Több próbálkozásunkra sem reagált a Fidesz, az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd.
– Tudjuk, hogy vannak olyan beteg emberek, akik nem tudják, vagy nem akarják tovább elviselni a szenvedéseiket. Ezekben az esetekben el kell fogadni, ha valaki, tudatában döntése következményeivel, lemond az életét, pontosabban a szenvedéseit meghosszabbító kezelésekről. De nem támogatjuk a kérdés kinyitását – mondta a Borsnak a Demokratikus Koalíció uniós képviselője, Niedermüller Péter. Azt elfogadhatónak tartják, ha a ma még menthetetlennek számító beteg vagy rokonai döntenek a kezelések befejezéséről. De ettől még terheli morális felelősség az orvosokat, ápolókat, családtagokat.
– Az életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása Magyarországon csak úgy lehetséges, ha egy háromtagú, orvosokból álló bizottság igazolta, hogy a betegség halálhoz vezetne, a beteg pedig tudatában volt a döntésnek – hívja fel a figyelmet az MSZP. Az általunk megkérdezett pártok közül egyedüliként támogatnák az aktív eutanáziát. Ehhez alapos szakmai egyeztetés, körültekintő eljárás kell, és csak úgy, ha a betegség orvosilag igazoltan gyógyíthatatlan, és súlyos fájdalmakkal jár. A jelenlegi törvény szerintük alapos, etikailag megfelelő és biztosítja a passzív eutanáziát.
Kikértük a kormány, az illetékes egészségügyi államtitkárság véleményét. Jogi szervezetekkel és az MSZP-vel szemben viszont szerintük a törvény egyáltalán nem ad lehetőséget a passzív kegyes halálra, az egészen másról szól.
– A magyar szabályozások nem engedik sem a passzív, sem az aktív eutanáziát. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a beteg visszautasíthassa a kezelést – írták. A beteg intenzív kezeléséről az intenzív terápiás szakorvos dönt, és ha állapotán nem javítana semmilyen beavatkozás, elutasíthatják a felvételét az intenzív osztályra. Az államtitkárság hozzáteszi: a kórháznak ilyenkor is mindent meg kell tennie a fájdalmak enyhítésére.
2002-ben Hollandia lett az első ország a világon, ahol törvényessé vált az eutanázia. Ott 2015-ben az elhunytak nyolc százaléka kért segítséget a távozáshoz, és ezeknek csak nagyjából a fele, 4,5 százaléka kapta meg a jóváhagyást. A korábbi években csak a kérelmek harmadát fogadták el. Az eutanázia legális Belgiumban, Kanadában, Kolumbiában, Luxemburgban, Svájcban, Németországban és az Egyesült Államok hat tagállamában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.