Moldova György: Sosem lesz meg Kádár koponyája

Az összeesküvés-elméletek hazai híveinek egyik kedvenc témája, hogy 2007. május 2-ára virradó éjjel kik törhették fel Kádár János és felesége sírját. A tettesek a koporsóból elrabolták az MSZMP 1989-ben elhunyt exfőtitkárának több csontját, köztük a koponyáját, valamint a Tamáska Mária hamvait tartalmazó urnát. Ezzel együtt a szintén a Fiumei úti temetőben álló munkásmozgalmi pan­teonra azt írták festékszóróval: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat!”

A rendőrség akkor nagy erőkkel nyomozott, hatszáz embert hallgattak ki, tudományos szakértőket vontak be, illetve kétmilliós nyomravezetői díjat tűztek ki, de nem akadtak a tettesek nyomára. Fél év múlva le is zárták a nyomozást, ami sok találgatásra adott okot.

A sírgyalázás miatt a gyanú először szélsőjobboldali csoportokra terelődött. 2009-ben egy volt titkosszolgálati alkalmazott névtelenül azt nyilatkozta: a romák ellen abban az évben elkövetett gyilkosságsorozatban érintett „debreceni halálbrigád” egyik gyanúsítottja, Cs. István az internetes fórumokon a Csontrabló nevet használta. Emiatt a sírrablás kapcsán is meggyanúsították. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint éppen azért zárták le 2007-ben villámgyorsan a Kádár-koponya utáni nyomozást, mert a titkosszolgálatok beépültek a halálbrigádba és köreibe. De az is felmerült, hogy egy dúsgazdag, kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező magyar oli­garcha rendelte meg a rablást. Továbbá az is, hogy a csontokat Ausztriába vagy Németországba vitték egy olyan megrendelőnek, aki Kádárt okolta rokonai 1956-os haláláért.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila a Borsnak azt mondta: ők olyan híreket hallottak, hogy az ügy egyik kulcsfigurája, aki közvetítőként, átvevőként kapcsolódhatott az elkövetőkhöz, már meghalt. Pedig rajta keresztül az egész rablás felgöngyölíthető lett volna. A párt 2007-ben élesen tiltakozott a nyomozás gyors lezárása miatt, mert politikai okokat sejtettek a háttérben.

Ma már azonban hiába bukkannának a tettesekre. A sírrongálás, valamint a  bűntette a Btk. szerint öt éve elévült.

Moldova: Nem hiszem, hogy valaha meglesznek

– Nem tett meg mindent a rendőrség, hogy megtalálja a tetteseket, illetve Kádár és feleségének földi maradványait – nyilatkozta a Borsnak Moldova György író, aki kétkötetes könyvet írt Kádár Jánosról. Az író utalt rá, hogy a nyomozás egykori vezetője később a Kádárt elítélő Jobbikhoz csatlakozott, valamint arra, hogy egy ismeretlen nyilvános hirdetésben akart túladni a főtitkár koponyáján. De ez sem vezetett a tettesek nyomára.

– Belátható időn belül nem fognak megkerülni az elkövetők, hiszen nem is történnek ebbe az irányba lépések – tette hozzá Moldova. Emlékeztetett: ő maga és mások július 8-án emlékeznek meg a főtitkárról temetésének 28. évfordulóján a Fiumei úti sírnál. (A temetés július 14-én volt 1989-ben.)