Számtalan olyan szó létezik, ami vagy kikopott a magyar nyelvből, vagy csak bizonyos tájegységeken használják. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a világ is megváltozott, és bizonyos tevékenységek átalakultak, vagy némely tárgy használata háttérbe szorult. Így az ezekhez tartozó kifejezések szépen lassan eltűntek a köznyelvből. Ezek a szavak olyanok, amiket fiatalon, nagyanyáink szájából még esetleg hallhattunk, de mi magunk már nem használjuk. Ezek között tallózott a
Szeretlek, Magyarország.
Ugorgyán: Egykor a szivárványt hívták így.
Ágyékhártya: Nem más, mint a rekeszizom.
Fityelék: Rossz, aki rosszra gondol, mert ez bizony a lelógó ruhadísz, vagyis bojt vagy rojt.
Kanyó: Ezt a kanyót! Másképp: ezt a bunkót!
Murok: Erdélyben mai napig sok helyen így hívják a sárgarépát.
Pacuha: A pacuhák bizony a rendetlen emberek.
Szokmány: Egy ruhadarab neve volt, de nem a szoknyáé, hanem a felsőkabáté.
Hencser: Leheveredem a hencserre, pontosabban a heverőre.
Nem lehet előre megjósolni, mely szavak kopnak ki a magyar nyelvből, de valószínűleg csökken azon szavak gyakorisága, amelyek a mindennapi használatból eltûnô tárgyakra, technikai eszközökre utalnak – mondta dr. Ludányi Zsófia, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
A 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat szótári részéből kimaradt például az agárkutya, az átíró könyvelés, a bilgeri, a csillagláb szó, mivel a szabályzat készítői úgy ítélték meg, hogy elavultak, ma már nem használatosak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.