India leghíresebb családjába házasodott Magdolna

Friedmann Magdolna 1908-ban, egy de­cemberi na­pon szü­letett Budapesten. Családja tehetős zsidó família volt, amely a társadalmi beilleszkedés szándékával nevét idővel Forbathra változtatta. A zsidók felsőfokú továbbtanulását korlátozó törvény, a numerus clausus életbe lépése miatt szülei Londonba küldték egyetemre a fiatal Magdolnát. Ott is­mer­kedett meg Brádzs Kumár Neh­­ruval, a ké­sőbb India első mi­nisz­terelnöké­vé megválasztott Dzsaváharlál Nehru unoka­test­vé­rével. Egymásba szerettek, a szülők azonban kissé szkeptikusan fo­gadták a románcot. A két család végül Bu­dapesten találkozott.

„A nappaliban ültek, én a szobámban sírtam. A jövendőbeli anyósom azzal az ürüggyel, hogy toalettre megy, bejött hozzám. Látta, hogy sírtam, s visszatérve a többiekhez azt mondta, engedniük kell, hogy azt tegyük, amit szeretnénk” – idézte fel Magdolna emlékirataiban a történteket.

Az Indiában Forinak becézett Magdolna 1935-ben ment hozzá szíve választottjához. Ezzel gyakorlatilag megúszta a II. világháború borzalmait, helyette azonban újdonsült hazájában polgárháborúkkal, menekült-, munkanélküliségi és erőszakhullámmal kellett szembenéznie. Fori mindenhová követte diplomata férjét, de a politikai ügyekbe nem szólt bele. Egyszer azonban mégis vállalta a nézetkülönbséget az akkori miniszterelnökkel és barátnőjével, Indira Gandhival szemben. Szerinte ugyanis Gandhi bizonyos intézkedései a szabadságjogokat is korlátozták. Egyes férfiakat például arra kényszerítettek, hogy sterilizáltassák magukat. 

Magdolna beutazta a világot, élt Washingtonban és Londonban is. A II. világháború szörnyű­ségei azonban egész életén át kísértették.

– Nyilvános rendezvényeken egyszerűen képtelen voltam ke­zet fogni a német nagykövettel. Bűntudatom volt. Ez az érzés az­óta is velem van amiatt, hogy nekem nem kellett szenvednem – nyilatkozta egy interjúban ki­lenc­venéves korában.

Idén áprilisban hunyt el életé­nek 109. esztendejében.