Több évtizednyi tagadás után, négy évvel ezelőtt a CIA elismerte, hogy szerepe volt az 1953–as, Ajax hadművelet néven elhíresült terrortámadásban, ami végül Mohamed Moszadek iráni elnök elmozdításához vezetett. Persze, ezt a sajtó már akkoriban is kiszagolta és folyamatosan arról cikkeztek, hogy az akció háromszáz ember életét követelte, az érintettek azonban tagadták a vádakat. Azt nem tudni, hogy az illetékesek miért épp négy éve vallottak színt a bűnükről.
A CIA-nak egyébként sem kell a szomszédba menni véres ötletekért. A Gladio hadműveletet is ők tervelték ki, de már a brit MI6 is beszállt a projektbe és a NATO-n keresztül próbált létrehozni egy háttérhadsereget a kommunizmus elleni harchoz, arra az esetre, ha a Szovjetunió megszállná Nyugat-Európát. Ám a Gladio szélsőjobboldali milíciákból, bűnözőkből, ügynök provokátorokból álló terrorhálózattá vált. A baloldalinak feltüntetett háttérseregek Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Németországban és Svájcban voltak aktívak.
1980 augusztusában például a Gladio ügynökei a bolognai vasútállomáson robbantottak bombát. A merényletnek 85 halálos áldozata volt. Az akcióval a Vörös Brigád terrorszervezetet vádolták, de később bebizonyosodott, hogy az olasz titkosszolgálat fasiszta elemei és egy szabadkőműves páholy volt felelős a terrorért. Azért robbantottak, hogy az olasz lakosság nagyobb biztonságot követeljen.
Hasonló célja volt a kubai kommunista rezsim elleni, Mongoose hadművelet néven futó, titkos CIA-akciónak is. Égisze alatt az amerikai vezérkar azt a javaslatot tette, hogy indítsanak államilag szponzorált terrorakciókat az Egyesült Államokban. A Disznó-öbölbeli bukás után azonban Kennedy elnök elutasította a tervet és azt is, hogy meghosszabbítsa vezérkari főnöke pozícióját. Véletlen lenne, hogy 1963. november 22-én John F. Kennedy elnök merénylet áldozata lett?
A legbizarrabb elmélet a szívrohamot előidéző „pisztolyos CIA-ügy”. Az 1975-ben indított vizsgálat során kiderült, hogy az ügynökség egy olyan speciális lövedéket kilövő pisztolyt fejlesztett ki, ami szívrohamot idéz elő!
A vizsgálóbizottság elnöke televíziós közvetítésben mutatta be a CIA méregpisztolyát, melyet a kagylómérgeknek köszönhetett. A bizottság szerint a szervezet, Nixon elnök utasítása ellenére halmozta fel méreganyag-készletét.
„A halálos méreg rendkívül gyorsan bejut a véráramba és szívrohamot idéz elő. A kívánt reakció elérését követően a méreg nagyon gyorsan felszívódik, így a boncolás nem sok eséllyel képes megállapítani, hogy a szívroham nem természetes okból állt elő. Igazi James Bond-fegyvernek hangzik, nem igaz? Pedig az információ egy kongresszusi bizottsági meghallgatásból származik. A CIA fegyveréből kilőtt lövedék áthatol a ruházaton és egy apró piros pöttytől eltekintve semmilyen nyomot nem hagy a testen. A halálos lövedék behatolásakor az áldozat nem érez többet egy szúnyogcsípésnél. Behatolás után az egész lövedék lebomlik” – áll a jelentésben.
A legemlékezetesebb titkosszolgálati akció mégis a második világégést kirobbantó Geliwitzi incidens volt. 1939. augusztus 31-én lengyel milicistáknak öltözött német ügynökök megtámadták a német–lengyel határ közelében lévő, Németországhoz tartozó gleiwitzi rádióállomást. A német ügynökök megöltek néhány lengyel katonai egyenruhába öltöztetett foglyot, a halottakat pedig a helyszínen hagyták, hogy az incidens lengyel agressziónak tűnjön. Németország másnap az esetet használva ürügyként megszállta Lengyelországot. Az incidensről Hitler azt mondta: „Nem számít, hogy hihető-e. A győztest senki sem fogja megkérdezni, hogy igazat mondott-e.”
Ennél is véresebb kifejlete lett az úgynevezett Tonkini incidensnek. 1964. augusztus 4-én Lyndon Johnson amerikai elnök, élő televíziós adásban tudatta a világgal, hogy Észak-Vietnam amerikai hajókat támadott meg. „Az Egyesült Államok fegyveres erői ellen elkövetett erőszakos cselekedetek nem csupán a védelem megerősítését, de pozitív választ is követelnek. A válaszlépés ezekben a percekben indult.” – mondta Johnson. Noha ezt az egész világ kémhálózata cáfolta, sőt az amerikai sajtó és a közvélemény egy tekintélyes része sem hitte el, a washingtoni kongresszus elfogadta a Tonkini-öböl határozatot, ami felhatalmazta az elnököt, hogy további jóváhagyás nélkül katonai hadműveletet indítson Vietnam ellen. Öt évvel később már több mint félmillió amerikai katona harcolt Délkelet-Ázsiában.
Később derült csak ki, Johnson elnök és Robert McNamara hadügyminiszter rászedte a kongresszust és az amerikai népet. A vérfürdő 1975-ig tartott, az USA közel hatvanezer, Vietnam negyedmillió embert veszített, 1,3 millió ember pedig megnyomorodva tért haza.
Nem minden összeesküvés-elmélet ered az államoktól. A hatalmas világcégek sem zárkóznak el tőle, ha a fogyasztókat befolyásolhatják vele. A BBC adott hírt arról, hogy bizonyos amerikai dohányipari cégeket rajtakaptak, hogy függőséget növelő és ízt javító vegyszereket adtak a dohányba, mi több, olyan adalékokat használtak, amelyek a veszélyes terméket még veszélyesebbé tették. A cégeknek viszont meg sem kottyant a büntetések kifizetése, hisz a függővé tett emberek termelték a hasznot.
Mindezekből az a tanulság, hogy soha nem tudhatjuk, mi a való és mi a hazugság. Hiába tartjuk nyitva a szemünket, a politikai ármánykodásoktól védtelenek vagyunk…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.