Rejtélyes gyilkosságok: szívrohamot okozott a pisztolygolyó

Nem számítanak az emberéletek

Több évtizednyi tagadás után, négy évvel ezelőtt a CIA elismerte, hogy szerepe volt az 1953–as, Ajax hadművelet néven elhíresült terrortámadásban, ami végül Mohamed Moszadek iráni elnök elmozdításához vezetett. Persze, ezt a sajtó már akkoriban is kiszagolta és folyamatosan arról cikkeztek, hogy az akció háromszáz ember életét követelte, az érintettek azonban tagadták a vádakat. Azt nem tudni, hogy az illetékesek miért épp négy éve vallottak színt a bűnükről.

A CIA-nak egyébként sem kell a szomszédba menni véres ötletekért. A Gladio hadműveletet is ők tervelték ki, de már a brit MI6 is beszállt a projektbe és a NATO-n keresztül próbált létrehozni egy háttérhadsereget a kommunizmus elleni harchoz, arra az esetre, ha a Szovjetunió megszállná Nyugat-Európát. Ám a Gladio szélsőjobboldali milíciákból, bűnözőkből, ügynök provokátorokból álló terrorhálózattá vált. A baloldalinak feltüntetett háttérseregek Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Németországban és Svájcban voltak aktívak.

1980 augusztusában például a Gladio ügynökei a bolognai vasútállomáson robbantottak bombát. A merényletnek 85 halálos áldozata volt. Az akcióval a Vörös Brigád terrorszervezetet vádolták, de később bebizonyosodott, hogy az olasz titkos­szolgálat fasiszta elemei és egy szabadkőműves páholy volt felelős a terrorért. Azért robbantottak, hogy az olasz lakosság nagyobb biztonságot követeljen.

Hasonló célja volt a kubai kommunista rezsim elleni, Mongoose hadművelet néven futó, titkos CIA-akciónak is. Égisze alatt az amerikai vezérkar azt a javaslatot tette, hogy indítsanak államilag szponzorált terrorakciókat az Egyesült Államokban. A Disznó-öbölbeli bukás után azonban Kennedy elnök elutasította a tervet és azt is, hogy meghosszabbítsa vezérkari főnöke pozíció­ját. Véletlen lenne, hogy 1963. november 22-én John F. Kennedy elnök merénylet áldozata lett?

Mérgezett lövedékkel öltek

A legbizarrabb elmélet a szívrohamot előidéző „pisztolyos CIA-ügy”. Az 1975-ben indított vizsgálat során kiderült, hogy az ügynökség egy olyan speciális lövedéket kilövő pisztolyt fejlesztett ki, ami szívrohamot idéz elő!

A vizsgálóbizottság elnöke televíziós közvetítésben mutatta be a CIA méregpisztolyát, melyet a kagylómérgeknek köszönhetett. A bizottság szerint a szervezet, Nixon elnök utasítása ellenére halmozta fel méreganyag-készletét.

„A halálos méreg rendkívül gyorsan bejut a véráramba és szívrohamot idéz elő. A kívánt reakció elérését követően a méreg nagyon gyorsan felszívódik, így a boncolás nem sok eséllyel képes megállapítani, hogy a szívroham nem természetes okból állt elő. Igazi James Bond-fegyvernek hangzik, nem igaz? Pedig az információ egy kongresszusi bizottsági meghallgatásból származik. A CIA fegyveréből kilőtt lövedék áthatol a ruházaton és egy apró piros pöttytől eltekintve semmilyen nyomot nem hagy a testen. A halálos lövedék behatolásakor az áldozat nem érez többet egy szúnyogcsípésnél. Behatolás után az egész lövedék lebomlik” – áll a jelentésben.

Lengyelekre terelték a gyanút

A legemlékezetesebb titkosszolgálati akció mégis a második világégést kirobbantó Geliwitzi incidens volt. 1939. augusztus 31-én lengyel milicistáknak öltözött német ügynökök megtámadták a német–lengyel határ közelében lévő, Németországhoz tartozó gleiwitzi rádióállomást. A német ügynökök megöltek néhány lengyel katonai egyenruhába öltöztetett foglyot, a halottakat pedig a helyszínen hagyták, hogy az incidens lengyel agressziónak tűnjön. Németország másnap az esetet használva ürügy­ként megszállta Lengyelországot. Az incidensről Hitler azt mondta: „Nem számít, hogy hihető-e. A győztest senki sem fogja megkérdezni, hogy igazat mondott-e.”

Ennél is véresebb kifejlete lett az úgynevezett Tonkini incidensnek. 1964. augusztus 4-én Lyndon Johnson amerikai elnök, élő televíziós adásban tudatta a világgal, hogy Észak-Vietnam amerikai hajókat támadott meg. „Az Egyesült Államok fegyveres erői ellen elkövetett erőszakos cselekedetek nem csupán a védelem megerősítését, de pozitív választ is követelnek. A válaszlépés ezekben a percekben indult.” – mondta Johnson. Noha ezt az egész világ kémhálózata cáfolta, sőt az amerikai sajtó és a közvélemény egy tekintélyes része sem hitte el, a washingtoni kongresszus elfogadta a Tonkini-öböl határozatot, ami felhatalmazta az elnököt, hogy további jóváhagyás nélkül katonai hadműveletet indítson Vietnam ellen. Öt évvel később már több mint félmillió amerikai katona harcolt Délkelet-Ázsiában.

Később derült csak ki, Johnson elnök és Robert McNamara hadügyminiszter rászedte a kongresszust és az amerikai népet. A vérfürdő 1975-ig tartott, az USA közel hatvanezer, Vietnam negyedmillió embert veszített, 1,3 millió ember pedig megnyomorodva tért haza.

Felturbózták a dohányokat

Nem minden összeesküvés-elmélet ered az államoktól. A hatalmas világcégek sem zárkóznak el tőle, ha a fogyasztókat befolyásolhatják vele. A BBC adott hírt arról, hogy bizonyos amerikai dohányipari cégeket rajtakaptak, hogy függőséget növelő és ízt javító vegyszereket adtak a dohányba, mi több, olyan adalékokat használtak, amelyek a veszélyes terméket még veszélyesebbé tették. A cégeknek viszont meg sem kottyant a büntetések kifizetése, hisz a függővé tett emberek termelték a hasznot.

Mindezekből az a tanulság, hogy soha nem tudhatjuk, mi a való és mi a hazugság. Hiába tartjuk nyitva a szemünket, a politikai ármánykodásoktól védtelenek vagyunk…