Meglelték Zsolték a galaxist, amit eddig senkinek sem sikerült

A gyors rádiókitörések űrközi rádióhullámok, s csak néhány ezredmásodpercig tartanak. Az el­ső ilyen jeleket a 64 méter átmérőjű Parkes rádióteleszkóppal észlelték Ausztráliában, tíz évvel ezelőtt. Mivel a jelek rövid időtartamúak, idáig nem sikerült egyetlen hasonló kitörés pontos helyét sem meghatározni. Már csak azért sem, mert mindig véletlenszerűen, különböző irányokból tűntek fel. Emiatt eredetük rejtély maradt.

Egy kutatócsoport azonban 2016 elején bejelentette, hogy az egyik gyors rádiókitörés időnként ismételten felbukkan.

– Ez lehetőséget adott nekünk, hogy az égbolt ezen részét ki­emelten figyeljük, várva egy új kitörésre. A pontos helymeghatározáshoz több rádióteleszkóp összehangolt működésére volt szükség, amelyek egymástól nagy távolságra helyezkednek el. Ez az én szakterületem is – magyarázta a Bors érdeklődésére a Hollandiában dolgozó Paragi Zsolt, aki tagja a kutatócsoportnak.

Próbálkozásaikat végül siker koronázta.

– A kitörés helyén egy apró galaxist találtunk, aminek a távolságát hagyományos távcsővel meg lehetett határozni. Így sikerült elsőként komoly bizonyítékot találnunk arra, hogy ezek a különleges, gyors rádiókitörések nagyon távoli csillagvárosokból származnak.

A pontos eredetük, jelentőségük egyelőre viszont még rejtély, további vizsgálatokat igényel – tette hozzá a kutató. S hogy ez a felfedezés mit jelenthet?

– Hasonló jelek segítségével a jövőben a csillagászok pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan oszlik el az anyag a világegyetemben. Ez egyben segíthet majd megérteni a galaxisok születését is – árulta el Zsolt.