Mit írt Kádár Gorbacsovnak? Mivel foglalkozott halálához közel Antall József?

Izgalmas kultúr- és politikatörténeti kiállítás tekinthető meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Nyomot hagytak címmel. A tárlat 20 aláírást és ahhoz kapcsolódó, fontos dokumentumot mutat be az érdeklődőknek a 14. század közepétől a 20. század végéig.

Ezek között szerepel például a 13 aradi vértanú egyikének, Leiningen-Westerburg Károlynak utolsó levele vagy Albert Einstein és Szilárd Leó közös, hűtőgépre vonatkozó szabadalmi beadványa is. De szintén érdekes Dobó István, az egri vár kapitányának jelentése, amelyet a híres, 1552-es török ostrom után készített, illetve Ady Endre kérelme egy szabadkőműves páholyba való felvételéhez.

– Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. (…) Elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja – írja IV. Károly utolsó magyar király lemondó levelében, amely 1918. november 13-án kelt. Az események később másképp alakultak: ezt követően kétszer is megkísérelte visszaszerezni trónját. Sikertelenül.

Különösen fontos a búcsúlevél is, amelyet Teleki Pál miniszterelnök írt Horthy Miklós kormányzónak öngyilkossága előtt. Ebben úgy fogalmaz, hogy a Jugoszláviával kötött örökbarátsági paktum felrúgása szószegés, gyávaság. – Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet – írja a miniszterelnök, aki erkölcsileg nem volt képes feldolgozni, hogy Magyarország feladta semlegességét a II. világháborúban.

Szintén érdekes csemegézni való az a piszkozat, amelyet Kádár János saját kezűleg írt 1987 tavaszán Gorbacsovnak. A levél 2014-ben bukkant fel egy aukción, s végül a levéltárhoz került. Ebben Kádár köszönetet mond a szovjet politikusnak a feleségének küldött születésnapi ajándékért, illetve azon lamentál, vajon meddig maradhat ő Magyarország első embere. – Sokat jelent, hogy Ön pozitívan értékeli politikai szerepemet és munkámat (…) (Én a kérdésben elfogult vagyok. Ön túlértékeli.) – fogalmaz szerényen Kádár, aki arról is szót ejt, nem könnyű feladat a magyar politika és gazdaság stabilan tartása, hasonlóan a szovjet rendszerhez.

A rendszerváltást követő első miniszterelnök, Antall József kézjegye szintén látható egy különleges dokumentumon. A szeptember 22-i keltezésű, tehát Antall halála előtt csupán két hónappal írott nyilatkozatban hazánk vezetője annak ad hangot, hogy továbbra is támogatja Borisz Jelcin orosz elnök demokratizálódást segítő lépéseit.

A Nyomot hagytak kiállítás a kurátor, Németh László Sándor főlevéltáros elmondása szerint a Magyar Nemzeti Levéltár egyik fontos lépése afelé, hogy XXI. századi értelemben vett nyitott, modern, szolgáltató levéltárként megmutassák, mennyi érdekesség található a kívülállóknak csupán porosodó irathalmoknak tűnő dokumentumok tengerében. Csupán az a fontos, hogy egy átlagember számára is élvezhető formában kell azokat megmutatni. Ahogy ebben az esetben is történt.

A tárlat 2017 végéig tekinthető meg.