Számolja a napokat, mikor térhet vissza Veszprémbe a világklasszis kézilabdázó, Pérez Carlos. A 45 éves sportoló utolsó idényét kezdte az al-Samalnál.
Habár már három éve Katarban játszik, ez az idő is kevés volt neki ahhoz, hogy megbarátkozzon az arab körülményekkel.
– Ez itt egészen más világ – mondta a kubai Pérez, aki egy országváltást már megélt, Magyarországon új otthonra lelt, Katarról viszont ezt nem mondhatja el. – Honvágy gyötör folyamatosan. Évente kétszer járok haza, s alig akarok visszajönni. Katarban rettentő hőség van, ráadásul a két lányom sem szeret ide járni. Itt a kultúra teljesen más, finoman fogalmazva: nem igazán női beállítottságú. A sok furcsaság mellett az is döbbenetes volt számára, hogy nincsenek nézők.
– A belemelegítésnél még csak azt hittem, később érkeznek a szurkolók, aztán a kezdéskor tudatosult bennem, hogy üres stadionban játszunk – mondta az al-Samal légiósa, és hozzátette, Veszprémben az ilyesmi elképzelhetetlen volt. A 45 éves balátlövő sajnálkozva mesélte:
– Katarban nincs meg az a sportkultúra, ami Magyarországon. Az itt élő emberek este nyolcig dolgoznak, nincs idejük kimenni a meccsekre, ráadásul a csapat túlnyomó többsége külföldi, így nem is tudnak kinek szurkolni. Érdekes lesz, amikor ott rendezik a foci-vb-t... Pérez utolsó szezonját kezdte Katarban. Alig várja, hogy visszatérhessen Magyarországra. Gyerekeket szeretne edzeni, lehetőleg Veszprémben. Ez főleg azért különös, mert a balátlövő sosem szerette volna, ha a gyerekei a nyomdokaiba lépnek.
– Mindig mondtam nekik, a tanulásból lehet igazán profitálni. A nagyobbik lányom, a 23 éves Maria a Corvinus Egyetemen tanul, míg a 21 esztendős Clarise kozmetikus lesz.
