Egy hoteltulajdonos a perverziói kiélésére használta a munkáját. Csaknem három évtizeden keresztül leste meg vendégei intim pillanatait.
1966-ban kezdődött a megközelítőleg három évtizedig tartó titkos megfigyelés. Gerald Foos nem bírt ellenállni vágyainak, szellőzőnek álcázott lyukakat vájt a vendégszobák plafonjába, és azon keresztül lesett bele más emberek életébe.
Az ügyet leleplező újságíró, Gay Talese még 1980-ban kapott egy levelet a perverz férfitől, amelyben leírja, mennyire élvezi, hogy „valódi pornót” láthat, ami sokkal jobb, mint bármilyen szexfilm, mert nem játsszák meg magukat az emberek, hiszen semmi nem feszélyezi őket. Talese a férfi bizalmába férkőzött – még kukkoltak is együtt –, hogy aztán könyvet írjon a történetből, amely júliusban lát napvilágot.
Foos feljegyzéseket is készített a nála megfordult párok intim szokásairól, úgy hitte, értékes tudományos munkát folytat. Egyszer – állítása szerint – gyilkosság szemtanúja volt, ám a helyi rendőrség nem tud ilyen ügyről azokból az időkből.
A férfi – akinek szégyentelen „hobbijában” mindkét felesége osztozott – azzal védekezik, hogy senkinek nem ártott a mániájával. A szexuális szokások kutatójának akarja beállítani magát, de az emberek csak egy perverz kukkolót látnak majd benne.
