Megrendültek a pestszentlőrinci Kassa Utcai Általános Iskola dolgozói a rendőr anyja által kedden lelőtt tanítványuk tragikus halálán. Értesüléseink szerint a kilencéves kisfiú az iskola harmadik osztályába járt, tanárai nagyon szerették. Pénteken az alsó tagozatosok farsangi mulatságán vett volna részt, ám a gyászoló tantestület úgy döntött, a szörnyű tragédia miatt elhalasztják az ünnepséget.
– Nagyon nehéz ez most mindenkinek – mondta elfúló hangon az iskola egy munkatársa. Az intézményre fekete zászlót tűztek ki, és szerda délelőtt nyomozók is megjelentek az iskolában, ahol – úgy tudjuk – a kisfiú tanulmányi eredményei iránt érdeklődtek.
A pestszentlőrinci Bartók Béla utcában kedd délután dördült el a két lövés. A szomszédok fél háromkor csak két tompa puffanást hallottak, akkor még nem tudták, mi történt. Az egyik házban a XVIII. kerületi kapitányság egy rendőrnője megölte fiát, majd önmagával is végzett. Nem sokkal később a gyilkos nő édesanyja talált rájuk.
– Nem voltak valami beszédesek. Tavaly nyáron költöztek ide, konszolidált embereknek tűntek. Reggel együtt mentek, este általában mindig együtt érkeztek haza. De egy szó sem igaz arról, hogy luxusban éltek volna, meg kell nézni a házat és a környéket, sokan jóval módosabbak. A házat a rendőrnő a párjával együtt vette egy idős házaspártól, szerényen, zárkózottan éltek itt – mondta a Borsnak az egyik szomszéd.
Az utcában lakók egymásnak ellentmondó benyomásokat szereztek róluk, a kisfiút szinte sosem látták. Gyakran nagymamája vigyázott rá, míg anyja és élettársa dolgoztak. A ház most üresen áll, egyetlen trambulin árválkodik a nagy kertben, amit láthatóan nagy gonddal tettek széppé. De aztán valami történt, és a férfi kapcsolata – mint azt a szörnyű tragédia után elárulta a Borsnak – megromlott a harmincas éveiben járó nővel. A Velvet úgy tudja, hogy a kerületben körzeti megbízottként dolgozó főtörzsőrmester tavaly decemberben elköltözött közös otthonukból. A rendőrnő viszont ezt nem tudta feldolgozni.
A kérdések a gyilkosság-öngyilkosság óta csak szaporodnak, és a Központi Nyomozó Főügyészség kegyeleti okok miatt nem árul el részleteket. Annyit közöltek: a nő szolgálaton kívül, a lakóhelyén egy maroklőfegyverrel lőtte le kisfiát. Ám a rendőrök fegyverhasználatát szigorú szabályok kötik, és ha saját szolgálati fegyverét vitte haza, az a kerületi rendőrségen is vizsgálatokat jelenthet. Kérdés, hogy volt-e úgynevezett kinttartási engedélye, vagy csak egyszerűen nem adta le szolgálat után pisztolyát a fegyverszobában. A főügyészség ezt vizsgálja is.
Hogy jutott el idáig?
Csehák Hajnalka pszichológus szerint nagy valószínűséggel az okozta az érzelmi sokkot, hogy elhagyták a nőt. Ekkor a kilátástalanság és tehetetlenség érzése kerítette hatalmába. A hölgy vélhetően nem tudott ezekkel megbirkózni, ezért fordult önmaga és a gyermeke ellen. A reményvesztettség mellett megjelenhetett az is, hogy a gyereket nem akarta magára hagyni. Ugyanakkor a férfival szembeni bosszúállás eszköze is lehetett a kisfiú: „Nézd, mit tettél velünk!”.
Ha a nő szembesült azzal, hogy egzisztenciálisan nem tudja gyermekének biztosítani a jövőjét, akkor a szakember szerint összetettebb a kép, ugyanis ebben az esetben az életelkeseredés is vezethet oda, hogy az anya úgy dönt: menjünk együtt. Ez viszont könyörületességre utal és arra, hogy nem szeretné, hogy szenvedjen a gyereke. Csehák szerint, ha bárki ilyen helyzetbe kerül, keressen fel szakembert.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja (mobilról is) a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!
