„Ne engem gyászolj, csinálj inkább valami fantasztikusat!”

Az alábbi szokatlan történet kulcsa egy levél. Egy szeretett családtag halála után sokan menekülnek az ügyintézésbe, hogy így tereljék el figyelmüket a mérhetetlen gyászról – nem tett másképp az író Wendy Leigh sem. Az érzelmi sokktól még kótyagosan kutatott anyja iratai között, amikor ráakadt egy neki címzett levélre:

„Minden erőmmel azon vagyok, hogy győzzek a rákkal folytatott harcban, de ha ez mégsem sikerülne, szeretném, hogy tudd: nálad csodálatosabb lányom nem lehetett volna. Ha eljön az idő, és mennem kell, azt akarom, hogy ne legyél szomorú, hiszen ez természetes dolog. Azt szeretném, hogy elhamvasszanak, és a temetés költségeit is új kalandokra költsd. Ne gyászolj, hanem csinálj inkább valami fantasztikusat! Azt szeretném, hogy teljes életet élj addig, míg te is utad végére nem érsz.”

Wendy könnyek között olvasta a sorokat, aztán természetesen úgy döntött, eleget tesz 88 évesen elhunyt anyja, Marion végakaratának: eladta lakását, méregdrága ruháit, ékszereit, aztán befizetett egy kisebb szépészeti beavatkozásra. Hatalmas megkönnyebbüléssel töltötte el, hogy megszabadult felesleges luxusdolgaitól, és úgy döntött, utazgatni fog, világot lát, és közben folytatja újságírói munkáját.