A phenjani tévéhíradó bemondónője diadalittasan jelentette be, hogy hidrogénbombát robbantottak a föld alatti állomásukon. Magyarországon is érzékelték a nyolcezer kilométerrel keletre keletkezett rezgéseket.
Legerősebben a tarpai szeizmológiai állomás jelezte, de a többi mérőhelyen is felugrottak a mutatók hazai idő szerint szerdán hajnali 2:30-kor. A hullámok 11 perccel a robbanás után érték el Tarpát.
A robbantás epicentruma az ország északkeleti részén, Kildzsu városának közelében volt. Kildzsuban található a legfőbb nukleáris kísérleti központ, és ezen a területen hajtották végre a korábbi atomrobbantásokat is. A hírre azonnal összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
Az utolsó, hasonló típusú teszt két évvel ezelőtt történt, a mostani robbantás volt a negyedik. A kommunista diktatúra tíz évvel ezelőtt adta hírül, hogy atombombát fejlesztett ki. Azóta többször is lőttek ki rakétákat az első számú ellenségüknek tartott Egyesült Államok felé, de ezek többsége felrobbant az első pillanatokban.
Egy Észak-Koreában működő kémszervezet szerint a kommunista országban kisebb, kevésbé pusztító bombát robbanthattak fel: az úgynevezett A-bombát. A kínai határon, Csilinben több lakót is evakuáltak. A szemtanúk remegő falakról számoltak be, egy iskolában pedig a föld is megnyílt.
– A hírt nem lehet félvállról venni, mert a hidrogénbomba valóban nagy előrelépés lenne a diktatúra számára. De annak kicsi a valószínűsége, hogy valóban létre tudták hozni – mondta a Borsnak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. – Haditechnikai ügyekben előfordultak már a világ más részein is lódítások. Ilyenkor, ahogy most is, elismert nemzetközi ügynökségek vizsgálódnak. Nagyjából tíz nap alatt derül ki, mit is robbanthattak. Az észak-koreai rendszerre jellemző, hogy időnként erőt akar mutatni a belső feszültségek elnyomására, de egy ennyire jelentős haditechnikai előrelépés teljes gazdasági blokádot vonhatna maga után, ami a rendszer rövid időn belüli bukásához vezethet. Ezért kételkedem, hogy valóban hidrogénbombát robbantottak.
