Ezek a bomba-, gáz- és szilánkbiztos óvóhelyek körülbelül húszezer munkásnak nyújtottak védelmet.
A Csepel Művek területén 1938-tól kezdve több mint 150 óvóhely épült titokban, mielőtt az amerikaiak és angolok elkezdték volna Budapest bombázását. Ezek a bomba-, gáz- és szilánkbiztos óvóhelyek körülbelül húszezer munkásnak nyújtottak védelmet. Somogyi Levente vezet ide csoportokat, így bárki a saját bőrén érezheti, milyen érzés menekülni a bombázás elől.
– Az akkori Weiss Manfréd Acélművek a szövetségesek célpontja volt, hiszen hadianyagot és repülőgépmotort gyártottak. Ha megszólalt a légoltalmi sziréna, a munkások ezekbe a bunkerekbe futottak, szó szerint az életükért. Öt-hat órát is bent töltöttek. Nagyon megrázó volt így dolgozni, de a termelés nem állhatott le – magyarázta a Borsnak Levente, aki korhű tárgyakkal felújította és látogathatóvá tette a történelmi bunkereket.
A létesítmények a külvilágtól teljesen elzártan működtek: önálló áramellátásuk, levegőcserélő rendszerük, vízkészletük volt.
