Kegyetlen gyilkosok mindig voltak és lesznek is. Nagy többségük még életében rendőrkézre kerül, sokuk kilétére csak haláluk után derül fény, de nem kevés azoknak a száma sem, akikről soha nem tudunk meg semmit.
A rejtélyes bűnügyek sorában kiemelt hely illeti – legalábbis magyar szemmel nézve – a Seuso-kincsekért elkövetetteket.
A római kori leletegyüttes egészen váratlanul bukkant fel a Sotheby’s egyik aukcióján 1990-ben, s azonnal óriási vihar kavarodott körötte. Az már nem vitás, hogy a felbecsülhetetlen értékű leletre Magyarországon bukkantak rá, de az már igen, hogy kit illet a tulajdonjog. Több ország is magának követelte, mígnem az Orbán-kormány úgy vágta el a gordiuszi csomót, hogy állami pénzből „hazavásárolja” az egészet. De mi történt a meglelőjével? Ez alighanem örök titok marad. A történet 1975-ben kezdődött, amikor is egy fiatal polgárdi férfi, Sümegh József a fáma szerint hatalmas színezüst edényeket talált a környéken. A leletet nem sokan láthatták, a férfit viszont 1980-ban felakasztva találták meg a családi borospincében. A tragédiát meglepően rövidre záró rendőrségi nyomozás szerint öngyilkos lett. Sümegh két kamaszkori cimborája, akikkel évekkel korábban együtt vállaltak földmunkákat a környéken – és vélhetően a kincseket is megtalálták –, szinte egy időben haltak meg – rejtélyes körülmények közepette. Megfejtés azóta sincs…
Hasfelmetsző Jack borzalmas tettei
A szabadkőműveseket, mint potenciális gyilkosokat számos bűnügyben említi a kriminalisztika. A titokzatos társaság Hasfelmetsző Jack esetében is felmerült a nyomozás során. A máig ismeretlen gyilkos 1888-ban tartotta rettegésben London városát. Öt prostituálttal végzett Whitechapel nyomornegyedében. A nyomozást az akkori idők felfogása szerint szerte a világban példátlan érdeklődés övezte. A rendőrség számos levelet kapott, amiket bizonyosan a gyilkos írt, de megfejtés nem született. Elmélet annál több: nemcsak a szabadkőműveseket gyanúsították, hanem a korabeli londoni pubok törzsközönségét és egyes újságírók számára még az angol herceg is az lett.
Magyar volt a női sorozatgyilkos
A Véres grófnőt, Báthory Erzsébetet 1610 decemberében tartóztatták le szörnyű vádakkal: Nádasdy Ferenc középkorú özvegye állítólag több száz szűz lányt kínzott halálra, és vérükből fürdőt vett. Vajon így történt-e? A szörnyűségekre bizonyítékokat sem akkor, sem később nem találtak. Az akkor már elborult elméjű grófnő „a nyomozás során” vélhetően meg sem szólalt. A szolgák zöme máglyán végezte, Báthory Erzsébetet viszont a csejtei vár egy ablak nélküli kis szobájába falazták be. A köztudatban az emléke így több száz éven át a csejtei szörnyként maradt meg – a legújabb kutatások szerint minden alapot nélkülözve. Inkább egy koncepciós pernek lehetett az áldozata, amit ráadásul a két veje gerjesztett. Valódi jellemére mi sem mutat rá jobban, mint az, hogy miközben férje Nádasdy Ferencet – akit kegyetlensége miatt Fekete Bégként is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül és zárkózott lett. Viszont pártfogásába vette a török által kirabolt falvak megerőszakolt, kifosztott lányait-asszonyait, nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül.
Sokan vállalták a rémtettet
Számos ügyben mondott csődöt a híres-neves amerikai
bűnüldözés, de a leghírhedtebb eset sokáig a Fekete Dália kiléte maradt. Elisabeth Short 22 éves lány megcsonkított holttestét 1947 januárjában találták meg egy lakatlan telken, Los Angelesben. Ő volt a Fekete Dália. Nem tudni, hogy Elisabeth a nevet még életében kapta vagy a halál-esetre lecsapó újságírók ragasztották rá, de a rettenetes bűntény hatalmas port vert fel. A nyomozás elhúzódott, de a belőle részt vállaló rengeteg rendőr közül senkinek nem volt halvány elképzelése sem arról, hogy ki lehetett a szörnyeteg, aki a sötét hajú szépséggel végzett. Sorra jelentkeztek a rokonok is, de nem azért, hogy értékelhető nyomra vezessék a zsarukat, hanem hogy bevallják: ők voltak a tettesek. Bő év alatt több mint hatvanan vállalták magukra a gyilkosságot. Mígnem jelentkezett az igazi gyilkos, de nem személyesen. Több információ kíséretében eljuttatta a lány személyi iratait egy helyi újsághoz, a levelet pedig Fekete Dália Bosszúállóként írta alá…
Mozart gyilkosa kérte a Rekviemet?
Az alig 35 évesen elhunyt Wolfgang Amadeus Mozart természetes halálában is rengetegen kétkednek. Szerintük az, hogy utolsó éveiben depressziós lett, nem magyarázza meg a zseninek A varázsfuvola bemutatóját követő hirtelen végzetét. 1791 végén Mozart ágynak esett. Magas láza és heves fejfájása volt, végtagjai megduzzadtak, kezelőorvosa tanácstalan volt. Fél hónapig tartott az agó-
niája. Korabeli csodálói meg voltak győződve arról, hogy méreg végzett vele. A gyanút táplálja egy név nélküli levél, amelyben pár hónappal a halála előtt gyászmisét rendeltek tőle jó pénzért azzal
a meghagyással, hogy ne is kutakodjon a megrendelő személye iránt. Mozart állítólag többekkel is sejttette, hogy leendő gyilkosa lehet a megrendelő, mégis elvállalta. Komponálás közben kezdett elhatalmasodni rajta az érzés, hogy saját rekviemjét írja, de a Rekviemet már nem tudta befejezni. A mű megrendelőjének kiléte azóta ismertté vált, ám a gyilkosság oka – ha tényleg az volt – már nem. Sokan a szabadkőműveseket vádolták meg azzal, hogy megmérgezték a zsenit, amiért túl sok titkukat árulta el A varázsfuvolával, mások a nagy vetélytársra, Salierire gyanakodtak. Hogy mi végzett vele, azt a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.
Balszerencsét hozott az Amazon
Elsősorban a Bermuda-háromszögben eltűnt vagy legénység nélkül megtalált hajók, illetve kámforrá vált repülők okán a kísértethajós sztoriknak se szeri, se száma. Ezek többségére azóta a többé-kevésbé elfogadható magyarázatok is megszülettek, ám az első igazán legendás sztorira, a Mary Celeste hajó rejtélyére soha senki nem talált megfejtést. Az eredetileg Amazon névre keresztelt, 1860-ban épített kétárbocos vízre bocsátásának kezdetétől balszerencsét hozott a rajta utazókra: azonnal az első útján meghalt a kapitánya, őt követte pár évre rá egy másik is, egy harmadik pedig öngyilkos lett… A Mary Celeste azonban úszott tovább. 1872-ben állítólag hihetetlenül értékes rakománnyal New Yorkból indult el Genova felé. A legénységen kívül tíz fővel a fedélzetén – köztük Briggs kapitánnyal, feleségével és leányával. 27 nappal később azonban Mary Celeste már kihaltan sodródott egy másik hajó, a Dei Gratia útjába, ezer kilométernyire a portugál partoktól. Minden értéktárgy, a szállítmány és nagyjából hat hónapnyi élelem érintetlen maradt a hajón, dulakodásnak semmi nyoma sem volt, de élő vagy holt ember sem maradt a fedélzeten. Minthogy megfejtés sincs a rejtélyre azóta sem…
Csak jobb lábakat sodort partra a víz
A jobb lábak szintén megfejthetetlennek tûnô rejtélyét viszont már megoldották. 2007-től 2012-ig Vancouvernél többször sodortak a hullámok partra jobb lábakat tornacipőben. A kutatók szerint akár ezer mérföld messzeségből is érkezhettek a morbid maradványok, de hogy miért csak jobb lábak, az egy ideig nem derült ki, mígnem egy kutatásban rámutatott: a jobb és bal lábak másként sodródnak a vízben. Arra viszont nincs még megfelelő magyarázat, hogy kikhez tartoztak ezek a lábak…
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
