A markológép mellett régészek is dolgoznak egy kecskeméti építkezésen. A belvárosban számítani lehetett középkori leletekre, az épségben előkerült kút azonban a szakembereket is meglepte.
A Nagykőrösi út legelején, egy épülő társasház alapozásánál végeztek régészeti szakfelügyeletet a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai.
A középkori Kecskemét főterének közvetlen közelében folynak a földmunkák, a történelmi városmagon belül, így nagy volt a valószínűsége, hogy lesz dolga a régészeknek. Hamar előkerültek az első szórványleletek, majd ezt követően számos török kori objektumot és egy épen maradt kutat is feltártak a szakemberek.
– A középkori, ezen belül török kori Kecskemétről viszonylag kevés ismeretünk van, miután a belvárosban ritkán adódik lehetőség régészeti kutatásra. Itt egy viszonylag nagyobb területet, több mint 1000 négyzetmétert vizsgálhattunk meg – mondta el Varga Máté régész.
– A megtalált fakút azért számít kuriózumnak, mert a talajviszonyok ritkán teszik lehetővé, hogy a kutak faanyaga konzerválódjon, és épségben megmaradjon. Ezen a területen a talaj nagyrészt agyagos, viszonylag magasan van a talajvíz. Ennek köszönhető, hogy jó állapotban megmaradtak az ácsolt kút deszkái és gerendái. Kecskeméten ebből a korból – 1600-as 1700-as évek – származó kút még nem került elő, a megyéből is csak néhány ismert.
A kútból kerámiatöredékek és állatcsontok is előkerültek, az alsóbb rétegeiből pedig idősebb leletekre is számítani lehet. A magas talajvíz akadályozza a feltárást, a régészek viszont igyekeznek minél többet kibontani a kútból. Elemeit egyenként kiemelik, majd a kecskeméti múzeumban restaurálják. A cél az, hogy a későbbiekben egy kiállításon a közönségnek is bemutassák. A múzeumban már készül a török hódoltság korát megidéző kiállítás (július 31-én nyitja kapuit). Sajnos ott még nem lesz látható a most feltárt kút. Miután dokumentálták, és kiemelték a darabjait, további kutatásoknak vetik alá. A gerendák évgyűrűi például pontosan megmutatják, mikor vágták ki a kútelemnek kialakított alapanyagot, vélhetően tölgyfát.
– Az építkezés területén előkerültek még tárolóvermek, árkok, szemetes gödrök – folytatja Varga Máté. – Köztük egy szépen körbetapasztott, kerek alakú gabonás verem, amit idővel szeméttel töltöttek fel az itt élők. Ez nagy szerencse a régésznek, mivel a szemétből számtalan lelet kerül elő, fontos információkat hordozva. Ahol kút van, ott lakóház is valószínűsíthető, ilyet azonban eddig még nem találtunk. Ha lesz ilyen, úgy biztos nem tégla vagy kő, inkább faszerkezetű, vagy földbe mélyített épületre lehet számítani. A beruházást végző Tiszavölgyi Gábor is fontosnak tartja Kecskemét múltjának megismerését, a projekt kivitelezése során konstruktívan állt hozzá az örökségvédelmi elemek megmentéséhez.
Kutakról írta szakdolgozatát
Szász Barbara és Molnár Karola frissen végeztek a Szegedi Tudományegyetemen, régész technikusként először dolgoznak városi ásatáson. Molnár Karola a középkori kutakból írta a szakdolgozatát. – Nagy élmény végre látni is azt, amiről a dolgozatomban írtam, most először vagyok tanúja ilyen feltárásnak – mondja. – Kiállított állapotában már láttam hasonló, deszkákból ácsolt kutat. Az itteni gyönyörűen megmaradt, még a csapolás is látszik a deszkákon. A kút mélységét egyelőre csak becsülni tudjuk. A kútfeltárás veszélyes vállalkozás, emiatt nem is biztos, hogy teljesen egészében sikerül majd kiemelni e remek építményt.
