A legkisebbek akár tenyérben is elférnek, az áruk meredeken zuhan, és hamarosan a szelfizést is forradalmasíthatják. Szemek az égen, avagy hamarosan eláraszthatnak bennünket is a pilóta nélküli repülő szerkezetek.
A drón kifejezés alig két éve terjedt el: 2013-ban a CIA bejelentette, hogy megnöveli a pakisztáni légtér feletti drónhadműveletek számát. Akkor még kevesen gondolták, mennyire véres dologról van szó, azóta viszont a pilóta nélküli repülő szerkezetek több száz terroristával végeztek – legutóbb például Jemenben így ölték meg Nászira al-Anzit, a Charlie Hebdo lap elleni merénylet egyik szellemi atyját is. Persze, a drónok egyre inkább megmutatják békésebb arcukat is. A szakértők szerint néhány esztendő múltán alig lesz olyan területe az életünknek, ahová ezek a rotoros kütyük ne törnének be.
Elveti a magot is, ha kell
Hamarosan drón szállítja majd házhoz az árukat, például a pizzát, és az sem kizárt, hogy bizonyos küldemények esetén a posta is így kézbesít. Sürgősségi gyógyszerszállítás? Drónnal mennyire egyszerű! Sőt akár életet is menthetnek ezek a fürge masinák. A mentődrón egy holland orvostanhallgató, Alec Momont találmánya. Az ő mobiltelefonnal irányítható, GPS-szel ellátott drónja ugyanis defibrillátort szállít.
– Tízszer gyorsabban érhet a helyszínre, mint egy mentőautó, az ügyeletes orvos pedig kamerán és mikrofonon keresztül magyarázza el, hogyan kell használni az újraélesztő készüléket – magyarázza az ifjú medikus. A próbák sikert hoztak, lassan indulhat a sorozatgyártás.
De használhatja a drónokat az utakat ellenőrző rendőrség, a vezetékeket őrző olajtársaságok, netán a határsértőkre vadászó hatóságok. De egy drónra nem csak kamerát lehet szerelni. Öntözhet, permetezhet, magokat szórhat el – hogy csak néhány mezőgazdasági alkalmazást említsünk.
Méretben, tudásban, felszereltségben és persze árban óriási különbség van a katonai és az úgynevezett passziós drónok között. Előbbiek akár több tonna súlyúak és több méter hosszúak is lehetnek, utóbbiak között nem ritka az olyan, amely csak fél tenyérnyi.
Iglesias megsérült
Egy szerkezettel mexikói koncertjén Enrique Iglesiasnak gyűlt meg a baja. A spanyol énekest idegesítette az orra előtt repkedő drón, el akarta kapni, de az egyik rotor szinte ledarálta az ujjait: félbe kellett szakítani a koncertet, és az énekest kórházba szállították. Ez a baleset is mutatja: a lehetőségek mellett nagy veszélyeket is rejtenek a pilóta nélküli repülők.
Most még totális káosz jellemzi a drónpiacot. A legtöbb európai ország kivár, Magyarországon például nincs egyértelmű szabályozás, ezért bármit lehet – vélik egyesek. Éppen fordítva! Ez azt jelenti, hogy teljes a tiltás – hangoztatja az ellentábor. Egy biztos: a törvény kimondja, hogy a légteret veszélyeztetők akár százmillió forint bírságra is számíthatnak.
Atomerőművek veszélyben?
Az aggodalmak jogosak: nemrégiben kamerákkal felszerelt, azonosíthatatlan drónok repültek több francia atomerőmű fölé. Az Eiffel-toronynál pedig több újságírót őrizetbe vettek, akik a párizsi éjszakában akarták kipróbálni, milyen felvételeket készítenek a röptetett szerkezetek. Úgyhogy nem árt az óvatosság! Például ha önmagunkat akarjuk megörökíteni. Merthogy a drónok a szelfizést is forradalmasíthatják. Talán éppen ez lesz az egyik legnagyobb felhajtóerő a drónok világában. Márpedig tudjuk: repülésben a felhajtóerő a legfontosabb…
Ki és miért vesz drónt? Erről beszélt a BBC-nek az Észak-Angliában sikeres drónfejlesztő- és gyártócéget üzemeltető Martin Toovey. Nos, akad a vásárlói között ács, aki a tetők állapotát méri fel, pásztor, aki a birkanyáját akarja szemmel tartani, ám a többség csak azért veszi, mert jó kikapcsolódásnak tartja a röptetést.
Néhány, jellemző ár:
• beltéri nanodrónok: 10-14 ezer forint
• 7-10 centis beltéri drónok: 15 ezer forint
• 4 rotoros drón, élő kameraképpel, monitorral és akár 15 méteres hatótávval: 40-90 ezer forint
• GPS-szel felszerelt, nagy hatótávolságú drón: 110 ezer forint fölött