Biszku-per: Arcpirító az Ítélőtábla döntése

A Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott döntését arcpirítónak nevezte a Magyar Hírlapnak adott interjúban Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki szerint a védelem "csörgősipkás bohócot" csinált a bíróságból.

 – Fontosnak tartom előzetesen leszögezni, hogy az ügyészség és a főügyész nem szokott bírósági ítéleteket, döntéseket kommentálni - mondta Ibolya Tibor.

 – Most mégis meg kell ezt tennem, mert a bíróság döntése megítélésem szerint arcpirító, a tábla mondvacsinált indokokkal küldte vissza az ügyet első fokra. A bírói munka lényege a döntésről szól, a bírónak döntenie kell, ha az elé vitt a bizonyítékok alapján ez lehetséges. A Biszku-ügyben viszont a bíróság azt kérdőjelezte meg – lényegében a védő álláspontját felhasználva –, hogy az ügyészség által elé tárt bizonyítékok elégségesek ehhez. A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból, amely ahelyett, hogy ezt kikérte volna magának, még asszisztált is hozzá.

Később kifejtette azzal kapcsolatban, hogy a bíróság megkérdőjelezte munkáját, illetve elfogultnak tartotta a kirendelt történészt, Kahler Frigyest, hogy:
– A bíróság logikája szerint olyan embert kellene kirendelni, aki a korszak szakértője, és Biszkuval, 1956-tal kapcsolatban legalábbis semleges véleményt fogalmaz meg. Olyan történész azonban, aki tekintélyesnek és a kor szakértőjének nevezhető, és Biszkuról semleges vagy pozitív véleménnyel lenne, nincs. A sortüzek egyetlen vitathatatlanul hiteles szakértője pedig Kahler Frigyes.

A bíróság június elsején hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét, ami szerint öt és fél év letöltendő börtönbüntetés várt volna Biszkura. A döntés szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy Biszku közvetlenül felelős volt az 1956-os forradalmat követő megtorlásokért, sortüzekért.