Saját ismerőse holttestére bukkant Sándor

– A hódmezővásárhelyi Kovács Sándor 1987-ben szerelt fel hivatásos tűzoltónak.

– Gyerekkoromban még én is autó- vagy tévészerelő akartam lenni – mondja a Borsnak a rajparancsnokként dolgozó 52 éves lánglovag, akit Pintér Sándor belügyminiszter pár napja tüntetett ki az Év Tűzoltója díjjal.

– Korábban lakatosként dolgoztam, de vállalati tűzoltóként már ekkor belekóstoltam ebbe a hivatásba, ami nagyon megfogott – mondja.

Sándor munkája során többször került már életveszélybe, sőt volt, amikor halálfélelmet is átélt.

– 1992. március 13-án, ami ráadásul egy pénteki nap volt, lakástűzhöz riasztottak bennünket. Légzőmaszkban mentünk fel a füsttel megtelt lépcsőházban. A lakásban sajnos egy olyan em­ber holttestét találtuk meg, akit személyesen is ismertem. Szörnyű érzés volt. Rá egy évre Ásotthalmon történt egy emlékezetes eset, amit soha nem felejtek el. Erdőtűzhöz kellett vonulnunk. Ahogy egyre beljebb mentünk, olyan hangokat hallottunk, mint ha több gázpörzsölő dübörögne egyszerre. A forróságban a fecskendőnk is elégett, ugyanis nem volt vízutánpótlás. Ekkor már ha­lál­fé­lel­mem volt. Tudtam, hogy nehéz lesz kijönnünk, de valahogy sikerült – emlékszik vissza az esetre Sándor.

– Szeretek segíteni az em­be­rek­nek, és ez a munka erről is szól. Szabadidőmben pedig szívesen kertészkedem és néha focizunk is a srácokkal – mosolyodik el Sándor.