MTA: Segesvárnál halt meg Petőfi Sándor

Közleményben cáfolta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Morvai Ferenc azon állításait, melyek szerint a vállalkozó a szibériai Barguzinban Petőfi Sándor földi maradványait találta meg 1989-ben.

A kazánkirályként emlegetett Morvai elsőként a Borsban beszélt arról: megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy az általa vezetett bizottság megtalálta a költőt. A Kínában végzett DNS-vizsgálatok szerint 99%-nál nagyobb egyezés van a barguzini leletek és a költő rokonaitól vett minták között.

A Kínában kapott vizsgálat dokumentumait Morvai eljuttatta a tudományos akadémiának. A Bölcsészettudományi Régészeti Intézet munkatársai elemezték a kínai igazságügyi minisztérium megállapításait. Az akadémia szerint a barguzini csontok ismeretlen holléte miatt ellenőrizhetetlenek a mintavétel körülményei.

– A jelentés nem tesz említést két fontos hitelességi garancia meglétéről: két minta független vizsgálatáról, valamint a kísérletben részt vevők releváns genetikai adatainak közzétételéről. Mindezek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ilyen genetikai elemzés megbízható le­hessen – írja az akadémia. Hozzáteszik: a mitokondriális DNS vizsgálata semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy cáfolja az MTA korábbi vizsgálatának véleményét, mely szerint a csontok egykori birtokosa nő volt.

Arra is kitérnek: a kínaiak által folytatott vizsgálat nem tudja kimutatni a közvetlen rokonságot.
A tudományos akadémia tehát arra jutott, hogy továbbra is az eddig ismert történet a valós: Petôfi Sándor 1849-ben, Segesvárnál halt hôsi halált.

Ezért nem a költőé a barguzini csontváz:

Már 1990-ben megállapították róla, hogy egy nőé.

1890 és 1950 között temethették el, nem 1856-ban.

Petőfi holttestét többen is látták a segesvári csata után.

A cári csapatok nem vittek egy hadifoglyot sem Oroszországba.

Petőfi tiszt volt, ha elfogták volna, arról készült volna feljegyzés.