A Magyar Tudományos Akadémia továbbra is állítja: női csontvázat találtak Morvaiék, nem pedig a költő földi maradványait.
Közleményben cáfolta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Morvai Ferenc azon állításait, melyek szerint a vállalkozó a szibériai Barguzinban Petőfi Sándor földi maradványait találta meg 1989-ben.
A kazánkirályként emlegetett Morvai elsőként a Borsban beszélt arról: megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy az általa vezetett bizottság megtalálta a költőt. A Kínában végzett DNS-vizsgálatok szerint 99%-nál nagyobb egyezés van a barguzini leletek és a költő rokonaitól vett minták között.
A Kínában kapott vizsgálat dokumentumait Morvai eljuttatta a tudományos akadémiának. A Bölcsészettudományi Régészeti Intézet munkatársai elemezték a kínai igazságügyi minisztérium megállapításait. Az akadémia szerint a barguzini csontok ismeretlen holléte miatt ellenőrizhetetlenek a mintavétel körülményei.
– A jelentés nem tesz említést két fontos hitelességi garancia meglétéről: két minta független vizsgálatáról, valamint a kísérletben részt vevők releváns genetikai adatainak közzétételéről. Mindezek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ilyen genetikai elemzés megbízható lehessen – írja az akadémia. Hozzáteszik: a mitokondriális DNS vizsgálata semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy cáfolja az MTA korábbi vizsgálatának véleményét, mely szerint a csontok egykori birtokosa nő volt.
Arra is kitérnek: a kínaiak által folytatott vizsgálat nem tudja kimutatni a közvetlen rokonságot.
A tudományos akadémia tehát arra jutott, hogy továbbra is az eddig ismert történet a valós: Petôfi Sándor 1849-ben, Segesvárnál halt hôsi halált.
Ezért nem a költőé a barguzini csontváz:
Már 1990-ben megállapították róla, hogy egy nőé.
1890 és 1950 között temethették el, nem 1856-ban.
Petőfi holttestét többen is látták a segesvári csata után.
A cári csapatok nem vittek egy hadifoglyot sem Oroszországba.
Petőfi tiszt volt, ha elfogták volna, arról készült volna feljegyzés.
