A közelmúltban készítette el egy angol mérnök-kutató, Lib Tims azoknak a zseniknek az intelligenciahányadosáról szóló kutatását, akik IQ-teszten vagy nem próbálták ki magukat, vagy nem is tehették, mert az ő életükben még nem létezett.
A megállapítás módszerének lényege abból állt, hogy a kutatók napjaink legmagasabb IQ-val rendelkező személyeinek lapjait alapul véve holtukban „tesztelték” a néhai zseniket. Az eredmény izgalmas.
A legmagasabb intelligenciamutatót az amerikai-szerb zseninél, az élete során kilencszáz jelentős felfedezésre jutó Nikola Teslánál állapították meg. IQ-ja nagy valószínűséggel a 310-et is elérte – véli a kutató.
A nagy feltalálót egy fizikus és egy, kétszáz évvel előttük élő lángész követi: a zseniális Albert Einstein és Johann Wolfgang Goethe, a német költőfejedelem. Einstein, a relativitáselmélet Nobel-díjjal kitüntetett atyja a zsenialitás szinonimája, Goethe pedig számos más tudományos területen is maradandót alkotott. Tims csapata szerint mindkettőjük intelligenciaszintje 225 lehetett.
Őket a becsült 220-szal a reneszánsz óriása, Leonardo da Vinci követi. Logikus, hisz a festészeti és a szobrászati csodáin kívül az építészetben, mérnökként és feltalálóként is alkotott maradandót. Az olasz mester tízzel előzi meg a sorban a brit „irodalmi oroszlánt”, William Shakespeare-t.
Kétszázas IQ-val hárman kerültek fel a listára. Közöttük van az egyetlen nő, Marie Curie, akinek két Nobel-díja önmagáért beszél. Vele azonos eredményekre jutottak a kutatók Nikolausz Kopernikusz zsenijét vizsgálva. A XVI. században elhunyt lengyel csillagász állapította meg, hogy a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül.
Ha van meglepetés ebben a rangsorban, az Isaac Newton IQ-jának maximum 200-ra való becslése. Joseph-Louis Lagrange gróf, az olasz születésű francia matematikus szerint az angol fizikus volt a világ valaha született legnagyobb zsenije, s egyúttal „a legboldogabb is, mert a világ működésének mechanizmusát csak egyszer tudják megfejteni és feltalálni…”
Hogyan készült a teszt?
Az angol mérnök módszere az A.C.E. IQ-teszten alapszik, mellyel számos híresség IQ-hányadosát mérték. E teszt csak 33 kérdésből áll, de ezek egyike sem egyszerű.
A kérdések nehézségét színekkel jelölik: minél nehezebb, annál sötétebb. Az öröklista készítője az egészen annyit változtatott, hogy a kérdéseket a kijelölt zseni korának ismereteihez mérten állította össze, a válaszokat pedig a munkáikban fellelhető adatokból következtette ki.
Szinte felfoghatatlan
Ezek a 200 fölötti IQ-értékek már szinte felfoghatatlanok – értékelte a kutatás eredményét Pintér Zsolt fejvadász (képünkön) és karrierszakértő.
– Az átlagszint 85 és 115 pont között mozog, a népesség 12-13 százalékának az IQ-ja a 115-től 130-ig terjedő szinten van. Magyarország fél százalékának magasabb az IQ-ja 145-nél: ők már felvételizhetnek a magyar intelligenseket tömörítő Mensa HungarIQa szervezetbe.
Az intelligencia mérése – mint azt Pintér Zsolt elmondta – sok kérdést felvet, például azt hogy a humán és a reál műveltség egyforma súllyal esik-e a latba, egyáltalán a műveltség beletartozik-e az „intelligencia” sokfaktorú képességösszességébe:
– Ma, ha valaki nem ismer fel egy Picasso-festményt, suttyónak tartják, de nem számít bajnak, ha nincs tisztában a molekulák viselkedésével vagy a fizika valamelyik alaptörvényével. De azt sem egyszerű megállapítani, jó matekos-e valaki, hiszen lehet hogy kitűnő a gyakorlati számolási képessége – akár egy lókupecnek is –, ám csapnivalóak az elméleti matematikai képességei.
