Nevem senki. A személyimbe még azt írták bele: Harmath Zoltán. Öt éve élek az utcán. Időnként pedig egy ablak nélküli konténerben. Az emberek lenéznek, sokan legszívesebben leköpnének. Pedig nekem is vannak érzéseim. Tudok nevetni, sírni, még ha senkire sem számíthatok és kísértetként bolyongok a városban.
Kérnek egy kávét? Jobb, mint a Gundelben. Mindjárt hozok egy kis vizet a közeli utcai kútról. Kotyogó! A lomok közt találtam. Itt, a kályha tetején percek alatt kifő belőle a reggeli italom. Hogy meséljek tovább? Hosszú évekig dolgoztam segédmunkásként.
Az életem akkor futott zátonyra, amikor beteg lettem. Több hétre kiestem a munkából, és hiába vittem orvosi igazolást, kirúgtak. Ezután éjjeliőrként dolgoztam egy vastelepen, ahol egy lakókocsiban éltem. Ekkor még volt mosógépem, hat pár cipőm és több öltönyöm is. Magát már rúgták ki? Tudja, milyen elveszett tud lenni az ember?
A vastelepen aztán a főnök úgy tartott, mint egy rabszolgát. Elegem lett az egészből, és feljöttem Pestre. Nagylegény voltam. Azt mondtam, majd megélek én itt. Aztán jól pofára estem. Kegyetlen világ az utca. Beszólnak, megaláznak. Egy söpredék vagy. Fekély, melytől mindenki szabadulna. Állok a kocsik között, és nézem az arcokat. Mit látok? Undort. Aztán egyesek csak bámulnak mereven előre. Úgy tesznek, mintha nem is vennének észre. Én vagyok a láthatatlan, nem létező ember. De azért sokan adnak pénzt.
Legkevesebb, amit egy nap megkerestem 600 forint volt. A legtöbb négyezer. Vagyis nem egészen. Két éve csináltam egy táblát, és ráírtam, hogy boldog nőnapot minden hölgynek. 15 ezret kaszáltam. Szép? Legtöbb, amit egy embertől kaptam, ötezer volt. Fura teremtmény az ember. A luxusautóban pöffeszkedő alakok többsége smucig. A szegényebbek rendesebbek.
Vannak nagyon kedves, segítőkész emberek is. Néha elkalandoznak a gondolataim. Állok a kocsisorban, kéregetek, közben arra gondolok, hogy egy meleg, fűtött lakásban vagyok. Mellettem a kedvesem, aki a vállamra hajtja a fejét. Hülye vagy? Ne ábrándozz! Ma még össze kell szedni a cigire valót…
(Folytatjuk)
