Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós életrajzi könyvében azt írja, hogy ha valamit máshogy csinálhatna, a szerelmi kapcsolatainak nagyobb figyelmet szentelne. Pedig figyelt rájuk, nem is keveset.
Szent-Györgyi Albert életének korábban nem ismert mozzanatairól Ralph W. Moss írt életrajzi könyvet. Azt sokan tudják, hogy a kiváló tudós 1937-ben kapott Nobel-díjat a C-vitamin izolálásáért, az is közismert, hogy idehaza nagyrészt Szegeden dolgozott és, hogy 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le. De arról addig nem sokat írtak, hogy miként viszonyult négy feleségéhez.
Első nejét, Demény Kornéliát 1917-ben vette feleségül, tőle született 1918-ban lánya, kis Nelli. Felesége hiába volt a szépségén túl okos is, a tudós nem hagyta, hogy tanuljon, ezért a házasságuk kihűlt. Amikor 1938-ban Amerikában jártak, végképp elhidegültek, az asszony figyelme ezután főleg a nők felé irányult, már nem is tért haza Magyarországra.
Szent-Györgyi hazatérése után is kedvelt alakja maradt a szegedi társasági életnek, sportolt, gyakran látogatta a helyi színházat. Szerelmi kapcsolatait a hullámzás és az energikusság jellemezte, érdekes, hogy később azt nyilatkozta, sajnálja, hogy ezekbe nem tett bele annyit, mint a tudományos munkásságába. Válása évében, 1941-ben feleségül vette Miskolczy pszichiáterprofesszor feleségét, Borbíró Mártát, akinek már volt két gyermeke. Nem kis botrány kavarodott az ügyből, de nem tudtak ellenállni a szenvedélyes szerelemnek, ami kettejük között szövődött, igaz, mindvégig dolgozott bennük a bűntudat, hiszen kapcsolatukkal sokaknak fájdalmat okoztak.
1947-ben Amerikában telepedtek le, boldogságukra árnyékot vetett, hogy Mártának nélkülöznie kellett a gyermekeit. Boldogan éltek az asszony 1963-ban bekövetkezett haláláig, ami összeroppantotta a tudóst, hiszen egy személyben veszítette el nejét, szeretőjét, barátját, titkárnőjét, munkatársát. Kettejük életét, amíg Mártánál nem diagnosztizálták a rákot, megszépítette, hogy kis Nelli 1961-ben Afrikából Amerikába érkezett férjével, Geoffrey Pollittal és három gyerekével együtt. Unokái – Michael, Lesley és David – örömöt hoztak az idős Szent-Györgyi életébe, végre igazi családapa lehetett.
Gyászát egy távoli rokon testvérpár jelenléte enyhítette: a Felker lányok, Tünde és Csilla nem került intim kapcsolatba a hetvenen túli tudóssal, de egy házban éltek vele, mindenhova elkísérték. Talán az ő hatásukra választott 1965-ben fiatal feleséget Szent-Györgyi, a biológus Ralph Wichterman 25 éves lányát, Susant vezette oltár elé 72 esztendősen. Három évvel később nagy összeget fizetve tudott csak megszabadulni Susantól.
Lánya halála összeroppantotta, gyászát új kapcsolata sem enyhítette. Nem sokkal korábban, 1975-ben egy volt tanítványa mutatta be neki Marcia Houstont, aki ötven évvel volt fiatalabb nála, ám a nő éket vert a tudós és családja között. Szent-Györgyi a nevére vette Marica lányát, Lolát, és kizárta végrendeletéből saját, három unokáját.
"Szent-Györgyit kettősség jellemezte. Tudós volt és művész, racionalista és intuitív zseni. Emberi kapcsolatait is ez a kettősség határozta meg. Meleg szeretetre vágyott, de mindent legyőzött az az energia, amely a munkája felé hajtotta” – mondta róla Ralph W. Moss életrajzíró, aki valóban reális képet festett a világhírű tudósról.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
