A műgyűjtők minden évben több millió dollárt költenek arra, hogy megszerezzék a világ leghíresebb festményeit, például a holland aranykor egyik legnagyobb festője, Johannes Vermeer alkotását, a Lány gyöngy fülbevalóval című remekművet. A XVII. századi mesterről most azt állítja egy amerikai feltaláló és művész, hogy inkább trükkökre és technológiára hagyatkozott, mintsem a művészi zsenialitására.
A BBC beszámolója szerint Tim Jenison küldetésének tartja, hogy bebizonyítsa; bárki készíthet olyan mesterművet, mint amilyeneket Vermeer alkotott a maga idejében. A londoni Buckingham palotában található Zenelecke című festményt vette alapul, és kamerák előtt alkotta újra a képet, méghozzá a camera obscura, a lencsetag nélküli optikai eszköz segítségével, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál.
Tény, Vermeer mindig a tökéletességre törekedett, a képek alapozása után egy tűt szúrt a kép „enyészpontjába”, majd a tűre kötött és bekrétázott zsinórral jelölte ki pontosan az összefutó, egyenes vonalakat, hogy hibátlanul visszaadja a perspektívát.
A hit allegóriája című festményén szabad szemmel még mindig látható a tű helye. Hobbifestőket ugyan fellelkesített Jenison elmélete, művészettörténészek ugyanakkor megjegyzik, hogy a camera obscura nem tanítja meg festeni a tehetségtelen piktorokat: ahhoz, hogy Vermeer színtű remekművek szülessenek, ahhoz többek között a holland művész kivételes színérzékére, kompozíciós képességére és mesteri ecsetkezelésére is szükség lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.