Egy évszázadok óta ismert optikai segédeszköz segítségével festette remekműveit Johannes Vermeer – állítja az amerikai Tim Jenison, aki ezzel a módszerrel újraalkotta a mester egyik képét.
A műgyűjtők minden évben több millió dollárt költenek arra, hogy megszerezzék a világ leghíresebb festményeit, például a holland aranykor egyik legnagyobb festője, Johannes Vermeer alkotását, a Lány gyöngy fülbevalóval című remekművet. A XVII. századi mesterről most azt állítja egy amerikai feltaláló és művész, hogy inkább trükkökre és technológiára hagyatkozott, mintsem a művészi zsenialitására.
A BBC beszámolója szerint Tim Jenison küldetésének tartja, hogy bebizonyítsa; bárki készíthet olyan mesterművet, mint amilyeneket Vermeer alkotott a maga idejében. A londoni Buckingham palotában található Zenelecke című festményt vette alapul, és kamerák előtt alkotta újra a képet, méghozzá a camera obscura, a lencsetag nélküli optikai eszköz segítségével, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál.
Tény, Vermeer mindig a tökéletességre törekedett, a képek alapozása után egy tűt szúrt a kép „enyészpontjába”, majd a tűre kötött és bekrétázott zsinórral jelölte ki pontosan az összefutó, egyenes vonalakat, hogy hibátlanul visszaadja a perspektívát.
A hit allegóriája című festményén szabad szemmel még mindig látható a tű helye. Hobbifestőket ugyan fellelkesített Jenison elmélete, művészettörténészek ugyanakkor megjegyzik, hogy a camera obscura nem tanítja meg festeni a tehetségtelen piktorokat: ahhoz, hogy Vermeer színtű remekművek szülessenek, ahhoz többek között a holland művész kivételes színérzékére, kompozíciós képességére és mesteri ecsetkezelésére is szükség lenne.
