Tisztelték az egrieket a török ostromlók

Az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, dr. Günhan Börekçi I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatta, amikor véletlenül rátalált egy kéziratra az anatóliai Konya város levéltárában. Az oszmán nyelven íródott naplóról annyit lehetett tudni, hogy III. Mehmed szultán idejéből származik.

– A napló tartalmán én is meglepődtem – nyilatkozta a Heol.hu-nak dr. Günhan, amikor a napokban Egerben járt. – Miután megvizsgáltam, kiderült, hogy egy hivatalnok feljegyzéseit tartom a kezemben. A szerző önmagát Gaibiként emlegeti, ami annyit tesz, mint a magyaroknál Anonymus. Ez a katona a török hadsereg logisztikájával foglalkozott, és feljegyzésein keresztül végig követhető a 186 napos hadjárat szinte minden részlete, állomása. Ennek a tisztnek a dolga volt a hadsereg ellátása, ezért írásából olyan információkra is fény derül, amelyekből kikövetkeztethető, miért is volt akkoriban az ostromló török had állapota olyan gyenge, mint amilyennek a történelemkönyvek is bemutatják. Betekinthetünk a katonák életébe, még az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb idő volt akkoriban.

A napló az egri vár 1596-os, második ostromát írja le, amikor a vár elesett. Erről keveset tudtak eddig a kutatók, mindössze két hiteles forrás állt rendelkezésre. A Törökországban előkerült napló azonban sok információval szolgál.

– A tiszt személyes hangvételű leírásai megcáfolják azt a téveszmét, hogy a törökök pusztítottak és fosztogattak a magyarországi hadjáratok alatt. Mivel volt pénzük, vásároltak a helyi földművesektől, ahol éppen jártak. A török katonák nem viselkedtek ellenségesen a magyarokkal, sőt tisztelték őket, derül ki az írásból – válaszolta lapunk kérdésére Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, akit török kollégája keresett fel a szenzációs hírrel.

Börekçi annyira komolyan vette a kutatást, hogy nyáron végigjárta a hadjárat helyszíneit, hogy hiteles feljegyzéseket fűzhessen a naplóhoz. Végigment a Duna mentén, megnézte a mezőkeresztesi csata helyszínét is.

– Az volt a legmeghatóbb számára, amikor ellátogatott az egri várba, és megnézte a hadjárat legjelentősebb helyszínét, a kazamatát. Ott történt a robbanás, ami a végvár elestét okozta. A naplóból azt is megtudjuk, hogy szeptember 27-én, a hadjárat századik napján került erre sor – teszi hozzá az igazgató.

A török professzor egyik legkedvesebb részlete a naplóból, amikor az író egy költeményben emlékezik meg egyik katonatársáról, akinek a halálát egy puskagolyó okozta, holttestét pedig a saját lova hozta vissza a táborba.

Dr. Günhan Börekçi sokat tanulmányozta a magyarországi hadjáratokat, nemhiába, ő az egyik szakértője a nálunk is nagy sikerrel vetített Szulejmán sorozatnak. A szakember azt feltételezi, hogy rengeteg ilyen, még felfedezetlen dokumentum porosodhat a levéltárak polcain hazájában, és reméli, hogy hamarosan több kutató kezdi majd el feldolgozni a XVI. századi történelmet.

Az egri várban szerdától péntekig Végvárkonferenciát rendeznek. Itt tart majd előadást holnap délután dr. Günhan Börekçi is a felfedezéséről. Az eredeti naplót jelenleg az isztambuli egyetemen vizsgálják.

Hürrem intrikái

A Szulejmán című sorozat történelmileg hiteles – ehhez dr. Günhan Börekçi szakértelme is hozzájárult. A címszereplő I. Szulejmán (1520–1566) az Oszmán Birodalom egyik leghatalmasabb szultánja volt. Ő vezette a hadakat Mohácsnál, csellel vette be a budai várat (1541), és Szigetvár ostrománál halt meg. Erről a vár kapitányának, Zrínyi Miklósnak szintén Zrínyi Miklós nevű költő dédunokája emlékezett meg Szigeti veszedelem című művében. Szulejmán kedvenc háremhölgye, a sorozatbeli Hürrem szultána szintén valós személy. Egy ortodox pap lánya volt, faluját a tatárok perzselték fel, a kis Alexandra Lisowska pedig a szultáni hárembe került. Itt kapta magától Szulejmántól a Hürrem (vidám) nevet. Szerelmük a szultána haláláig tartott. Szulejmán hivatalosan is feleségül vette, ami nagy ritkaságnak számított akkoriban. Hürrem valóban nagy intrikus volt. Megölette például Szulejmán törvényes örökösét, Musztafa herceget, így az ő fiából lett szultán, II. Szelim néven. A szóban forgó egri vá­rostromló szultán II. Szelim unokája, III. Mehmed. A sorozat Magyarországon nemsokára folytatódik.

Feladták a zsoldosok a várat

Az egri vár első említése az 1300-as évek krónikáiból való. A mohácsi vész (1526) után az oszmán hadak első ostromának még ellenálltak a hős egri védők 1552-ben. Dobó István várkapitány vezetésével alig kétezer (a krónikák szerint 1934) fős helyőrség tartotta fel a 30–40 ezres ostromlókat. A magyar győzelem legendássá vált: Tinódi Lantos Sebestyén már a rá következő évben megénekelte, Gárdonyi Géza pedig a múlt század eleji regényében, az Egri csillagokban felejthetetlenné tette Dobó, Bornemissza Gergely, Vicuska, Jumurdzsák és a többiek történetét. A műből 1968-ban azonos címmel készült film Várkonyi Zoltán rendezésében, a főbb szerepeket a kor sztárjai (Venczel Vera, Sinkovits Imre, Bárdy György) játszották.

A törökök a sikertelen ostrom után 1596-ban újra próbálkoztak, a most feltárt iratok ebből az időből származnak. Ekkor már főleg itáliai és német zsoldosok védték a várat, akik hamarosan meg is adták magukat III. Mehmed szultán hatalmas – akár 150 ezer fős is lehetett – serege előtt. A vár 1687-ben került ismét keresztény kézre, a Habsburgok pedig még a Rákóczi-szabadságharc előtt (1701-ben) felrobbantották.