Saját lakás vagy albérlet? – a kérdés sok fiatalnak költői, hiszen szülői segítség nélkül aligha tud lakást vásárolni. A szerencsésebbek a nagyszülőktől örökölnek, azt viszont fel kell újítani.
Magyarországon 4,3 millió lakás van, ezek nagy része olyan magántulajdon, amelyben a tulajdonosa benne is lakik. – Még sohasem épült ilyen kevés lakás, mint az utóbbi években – kezdi Győri Péter szociológus, aki kis történeti áttekintést is ad a magyar lakáspiacról. A rendszerváltás után sokan vették meg korábbi tanácsi lakásukat, így az ingatlanok majd 90 százaléka saját lakás, amelyben a tulajdonos lakik. A maradék 10-12 százalék önkormányzati, illetve feketén vagy legálisan kiadott bérlemény. 2002-től a lakástámogatások és 2003-tól a devizahitelek miatt több lakás épült, de egy fiatalnak nehéz önálló életet kezdenie.
– A lakásvásárláshoz 25-30 százalékos önrész kell, ez egy tízmilliós ingatlannál 2,5-3 millió forint. Ezt nagyon kevés fiatal tudja önerőből előteremteni – mondja Szopper Zsófia pénzügyi tanácsadó. Manapság már az sem járható út, hogy az önerőre személyi hitelt vesznek fel, mert szigorították a szabályokat. – Lakás-takarékpénztári megtakarítás vagy szülői segítség adhatja az önerőt, esetleg egy lottónyeremény. Ezek híján a legtöbb fiatalnak az albérlet jelentheti a megoldást.
Győri Péter szerint is általánossá vált, hogy a fiatalok albérletbe költöznek. Különösen a diákévekre jellemző ez, de sok első gyerek is ide születik. – A fiatalok, ha tehetik, szeretnének különköltözni a szülőktől. Sok egyetemi városban és a fővárosban egyes bérházak már olyanok, mint egy kollégium.
Sok fiatal választja azt, akár házasságkötés után is, hogy a szülőknél marad a „Mamahotelben”, ahol anyukája továbbra is gondot visel rájuk, és ezalatt megpróbálnak félretenni egy kis pénzt. Akik nagyszülői örökségbe költözhetnek, általában azzal a problémával találják szembe magukat, hogy a régi házat, lakást modernizálni kell, fel kell újítani. A szülők is szívesen szépítik, rendezik át otthonukat, amikor a gyerekek kirepülnek, ez egyúttal elő is segíti, hogy lelkileg feldolgozzák a gyerekek különköltözését.
Külföldön nagyobb hagyománya van a lakásbérlésnek. – Magyarországon bizonytalanabbnak érzik az emberek a helyzetüket, ezért vágyik mindenki saját lakásra – magyarázza Győri Péter. Pedig manapság gyakrabban változik a munkahely, és bérelt lakásból könnyebb odébbköltözni. Aki pedig attól tart, hogy bérleményét nem tudja saját ízlése szerint kialakítani, választhat olyan ingatlant, aminek a tulajdonosa hozzájárul némi átalakításhoz, felújításhoz, aminek az árát vagy annak egy részét lelakhatja a bérlő.
Ma más az albérlet
A rendszerváltás előtt az albérlet mást jelentett, mint manapság. – Benne lakott a tulajdonos is, ő volt a főbérlő, az albérlő pedig megkapta például a kisszobát. Alkalmazkodni kellett a főbérlőhöz. Amit ma tévesen albérletnek hívunk, az valójában magánbérlet, hiszen a bérlő egymaga lakik az ingatlanban – hívja fel a figyelmet Győri Péter.
A bérlés előnye
Könnyű odébbállni
Az ingatlan gondjai a tulajdonost terhelik
Nincs hitelkockázat
A tulajdon előnye
Nem mondhatnak fel
Örökölhető
Biztonságérzetet, állandóságérzetet ad
