Egy áruházlánc felmérése szerint egy létminimumon élő magyar ember egy hét alatt mindössze 1 kiló rizst, fél kiló száraztésztát, fél kiló zsírt, 1 doboz tejfölt, 6 szem krumplit, 4 almát, 1 paradicsomot és paprikát, s 1 fej vöröshagymát eszik. Lehangoló…
Az ENSZ kimutatása szerint több százezer alultáplált ember él Magyarországon, 10-15 ezer gyerek pedig szó szerint éhezik. Utóbbi számot a Borsnak nyilatkozó szociológus szerint túlságosan alábecsülték az ENSZ-ben.
– Sajnos 20-40 ezer közöttire tehető a rendszeresen éhező gyerekek száma, míg több
százezer gyermek kénytelen minőségi étkezés nélkül élni. Nem kerül rendszeresen az asztalukra zöldség, gyümölcs, sajt, tojás és hús – mondja Herczog Mária, aki nem csodálkozik az áruház felmérésén.
Elkeserítő adatok
A szociológus a mély szegénységben élő éhező, vagy a minőségi táplálékot nélkülöző felnőttek számáról nem akart becslésekbe bocsátkozni, ám azt elmondta, hogy jóval kevesebb gyógyszert kellene szedniük az idősebbeknek, ha megfelelően étkeznének.
– Elkeserítőnek tartom, hogy a kis vidéki boltokban általában csak a nagyon egészségtelen élelmiszerek kaphatók. Az óvodai, iskolai étkeztetéseknél is nagy a baj, az elmúlt években nagyon sok gyermeknél kritikussá vált a vashiány szintje.
Krumpli krumplival
A Bors rögtönzött közvélemény-kutatást tartott, amelyből kiderült, a helyzet több mint siralmas. A megkérdezettek közül Kovács Ferenc Károlyné elmondta, hetente ötezer forintot költ élelmiszerre. Mindössze. Egy-két kiló krumplit vásárol, egy kiló hagymát, egy csomag száraztésztát, paradicsomot viszont alig, mert az számára már elérhetetlen kategória. Akárcsak a csirkecomb, amelyből ritkán vásárol. És hogy melyik álmai étele, amelyet nagyon régen fogyasztott? – Az idejét sem tudom, hogy mikor ettem utoljára bélszínt – mondja.
Kelemen Mária sem költ élelmiszerre többet ötezer forintnál. Hetente. Krumpliból több kilót vesz. Mellette tésztát – mert olcsó –, 4-5 csirkecombot meg egy kiló csirkeszárnyat, valamint tíz tojást. A maradék pénzen rizst vásárol, és ha megengedheti, akkor némi pulykamellet. Nem sok…
Pulyka? Néha…
Horváth Lászlóné sem költ többet egy héten öt darab ezresnél: – Egy kiló cukor, 60 deka liszt, három kiló krumpli, fél hagyma, egy liter étolaj. Hetente veszek vagy egy pulykacombot vagy ugyanennyi darált pulykahúst, és egy csomag levestésztát. Amit régen nem ettem, az a marhahús. Azt már legfeljebb csak karácsonykor engedhetem meg magamnak…
Kiss Péter öt emberre vásárol, havonta harmincezer forintot költ élelmiszerre. Ebből az alapvető dolgokra jut, de például disznóhúst csak nagyon ritkán esznek, mert nem tehetik meg. Kisséknél éves szinten nem fogy több öt kilónál. Elkeserítő.
Az orvos szerint aggasztó, hogy ilyen sok ember él krumplin és tésztán Magyarországon. Főleg az, hogy gyerekek is. – A fejlődésben lévő szervezetnek kétszer annyi fehérjére van szüksége, mint a felnőtteknek. Ráadásul ennek állati eredetűnek kell lennie, így rendkívül fontos a húson kívül a tojás, sajt, joghurt, kefir fogyasztása is – mondja dr. Bense Tamás.
Egy biztos, ahol sokaknak egy szelet rántott hús az álom kategóriája, abban az országban nagy baj van…
Kukában landol az étel
Az emberek nyomorognak, ezzel szemben csak Nagy-Britanniában mintegy 6,7 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Nem kevésbé pazarló Franciaország vagy Olaszország sem. Az Egyesült Államokban olyan hatalmas mennyiségű élelmiszer kerül a kukákba, amennyivel egyes afrikai országok éhezőinek teljes ellátása megoldható lenne. Egy négyfős amerikai családban havonta mintegy ötven kiló étel kerül a szemetesbe. Hazai adatok nem állnak rendelkezésre.
