A bankok okozta kár nagyobb részét a devizahitelesek nyakába varrják – állítja Lázár Dénes. Az ügyvéd szerint hatalmas a zűrzavar a magyar bankrendszerben, ezért történhet meg, hogy az adósokat kormányzati asszisztálással ejtik át a bankok.
A bankok könnyen átverik, majd lerázzák ügyfeleiket, erre lehetőséget ad a devizahitelesekről szóló törvény. Fognak ugyan fizetni, de messze nem eleget – véli Lázár Dénes ügyvéd, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója. Mit tegyen az adós? – erről is kérdeztük az Ausztriában élő jogászt.
- Mekkora lehet a valódi kár, amit a devizahitelesek elszenvedtek?
- A devizahiteleseknek okozott kár értéke több ezer milliárd forint. A bankok azonban ennek a kárnak csak egy részét (a jegybank számításai alapján kb. 1000 milliárd forintot) térítik meg az új törvények alapján. A kár nagyobbik részét a kormány és a bíróságok a devizahitelesek nyakába varrják.
- Mennyivel járna több?
- Ha abból indulunk ki, hogy a devizaszerződések túlnyomó többsége valószínűleg semmis, mert a bankok eltitkoltak egy vagy több költségelemet, akkor a devizahitelesek minden forinttal kárt szenvedtek, amivel többet fizettek vissza a bankjuknak annál, mint amennyi forintot eredetileg kaptak.
- Megbecsülhető ez az összeg?
- Ha valaki 8 millió forintot kapott a bankjától, és már visszafizetett 10 millió forintot, akkor a kára 2 millió forint. Ebből a szempontból mindegy, hogy a 8 millió forint hány svájci frankot ért a szerződés kezdetén. Ha ugyanis semmis a szerződés, akkor semmis a szerződésnek az a rendelkezése is, ami alapján a bank átszámolta svájci frankra a tartozást.
- Elhiheti-e a devizahiteles, hogy bankja tisztességesen számolja ki a visszatérítendő pénzt?
Mit tegyen, ha kételkedik?
- Hatalmas a zűrzavar a magyar bank- és jogrendszerben. A múlt héten például arról lehetett hallani, hogy a bankoknak nincsenek meg az adataik ahhoz, hogy a hiteleket visszamenőleg újra számolják. Ilyen körülmények között szinte kizárt, hogy a bankok valóban tisztességesen elszámolnának. Az új törvények szerint az elszámolás felülvizsgálata a Magyar Nemzeti Bank feladata lesz. A kormánynak nem érdeke, hogy a devizahitelesek a saját kezükbe vegyék a sorsuk irányítását.
- Kinek érdemes perelnie?
- A szerződések számtalan okból semmisek, ezt már mindenki látja. A perelés legnagyobb problémája a bírák hozzáállása. Annak érdemes perelnie, akinek van elszántsága és kitartása a pert végigvinni az Európai Unió és az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
- Pereljenek azok is, akik a lakásukat elvesztették?
- Egy jogállamban mindenkinek érdemes perelnie, akit jogsérelem ért. Magyarország akkor lesz sikeres ország, ha a bíróságok elkezdik a bankokon számon kérni a törvények betartását. Sajnos most még messze vagyunk ettől.
- Ha egy adós lelkileg tönkrement abban, hogy nem tudott törleszteni, kérhet-e kártérítést a bankjától?
-Valószínűleg nem. Az adósokat azért viseli meg mentálisan a kialakult helyzet, mert a hitelek terhei az egekbe emelkedtek, és a törlesztés terhei a mindennapi megélhetésüket veszélyeztetik. Ilyen körülmények között számomra nem meglepő, hogy az adósok közül sokan radikalizálódtak. A társadalmi szolidaritás megköveteli, hogy ezeknek az embereknek jogállami eszközökkel segítséget nyújtsunk.
Lázár Dénes 38 éves, Bécsben él. Tagja a német és a brit ügyvédi kamarának. Idehaza elsőként nyert pert devizahitelest képviselő ügyben az OTP Bankkal szemben.
