Szomorú feleség volt a zseniális írónő

Agatha Mary Clarissa Miller néven látta meg a nap­világot 1890-ben, testvérei jóval idősebbek voltak nála. Édesapja betegsége miatt hamar Franciaországba költözött a család, ennek köszönhetően tanult meg jól franciául, nyelvtudását később Hercule Poirot ese­tei­nél remekül használta.

A világ legnagyobb detektívregény-írója egyébként operaénekes szeretett volna lenni. Édesanyja fertőzte meg a zene szeretetével, de igazából minden művészetet és sportot szeretett, nagyon nyitott, életvidám gyermek volt. Édesanyja rengeteget olvasott neki, amíg nem ismerkedett meg ő maga a betűkkel, a könyvek iránti vonzalma innen eredeztethető.

Nem volt szép kislány, sőt később kamaszként és felnőttként is inkább nagydarab, kissé esetlen mozgású nővé érett, de intellektusa, bölcsessége népszerűvé tette az ismerősei körében. A férfiak azonban sosem tartották vonzónak, első férjével, Archibald Christie-vel sem szerelemből, sokkal inkább józan megfontolásból házasodtak össze 1914-ben.

Egyetlen gyermekük, Rosalinda Christie 1919-ben született, de ekkor Agatha már nagy lépést tett az írás felé. Az első világháború idején a torquayi kórházban dolgozott ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy gyógyszer-laboratóriumban kapott munkát. Ezekben az időkben fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy detektívregényeket fog írni, rejtélyes, mérgezéses halálesetekkel.

Első könyvét hat kiadó utasította el, mire 1920-ban végül kiadták, csekélyke összeget kapott érte, ahogy a következő öt könyvéért is. Az áttörést az 1926-os esztendő hozta: Az Ackroyd-gyilkosság megírásával elindult a világhírnév felé, és ebben az évben tudta meg, hogy férje más nőt szeret, aminek következtében 11 napra eltűnt.

Ma sem tisztázott, hogy pontosan miért menekült el a világ elől, egyes vélekedések szerint amnéziában szenvedett a lelki megpróbáltatások miatt, mások úgy hiszik, csak a férjét akarta bosszantani.
Egyedül maradt lányával, aki mindvégig nagyon közel állt hozzá. Csak 40 éves korában ment férjhez újra.

1930-ban mondta ki az igent a fiatal régésznek, Max Mallowannek, akivel az első években még boldogságban éltek, gyakran elkísérte a férjét közel-keleti ásatásokra – innen is vett ihletet könyveihez –, de ahogy telt-múlt az idő, Mallowan egyre többször félrelépett, Barbara Parkerrel való viszonya annyira tartós volt, hogy 1977-ben, Christie halála után egy évvel el is vette feleségül.

Agatha Christie sikere egyéni látásmódjából adódik, karakterei különlegesek, könyveiből süt a bölcsesség. Az apró részletek arról tanúskodnak, hogy sok olyan dolgot is észrevett, ami a többségnek fel sem tűnik. Nem csoda, hogy ezt a tehetséget nem fogadta igazi megértés, könyveibe, virágaiba és a lányába menekült. Noha volt két férje, a lel­ke legmélyén magányos asszony volt...

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!