Nemhogy a Marsra, még a Holdra sem tudna ember leszállni. 1972 óta nem jártunk a Földhöz legközelebbi égitesten. A világegyetem meghódításában egykor élen járó USA jelenleg még az űrbe sem tud feljutni. Mi ennek az oka?
Visszafejlődés Az idén ünnepeljük azt a pillanatot, amikor 45 éve az első ember, Neil Armstrong a Holdra lépett. – Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek – mondta az amerikai asztronauta. Azóta sok idő eltelt, de az űrkutatás terén mintha visszafejlődtünk volna. Habár évtizedek óta téma például a Marsra szállás, valójában már a Holdat sem tudnánk (újra) meghódítani. Kovács „Tücsi” Mihály, a Galaktika Magazin tudományos szerkesztője, a téma szakértője szerint a dicső múlt mára köddé vált.
– A régi technológia korszerűtlen, de új nincs helyette. Armstrongék útja után még hét expedíció indult, ebből hat volt sikeres, összesen egy tucat ember járt a Holdon. Jellemző, hogy a később legendássá váló Apollo–13 startján három újságíró vett részt. Addigra érdektelenné vált a holdséta.
Az amerikai űrkutatási központ, a NASA az űrrepülő-programmal próbálkozott, ennek 2011-ben az Atlantis utolsó útjával lett vége. – Ekkora már ez is elavult lett. Azóta az amerikaiak még az űrbe sem tudnak feljutni, nemhogy a Holdra, vagy a többször álmodott Marsra. Az amerikaiakat most az oroszok fuvarozzák fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Leghamarabb 2017-re lesznek képesek újra felrepülni a végtelenbe.
