Csak a hazugság védi az újságírót

Mikor, milyen bűncselekmény esetén kötelezhetik az újságírót, hogy kiadja az informátorát?
 - A sajtótörvény fő szabálya, hogy az információt átadó személy
kiadására nem kötelezhető az új­ságíró. Ugyanakkor az informátor kiadására kötelezheti a bíróság, amennyiben ez egy bűncselekmény felderítése érdekében szükséges.

Az újságíró hallgatása az informátorról kicsit hasonlít az ügyvédi titoktartáshoz. Az a rossz érzése van az embernek, hogy túl nagy szabadságot kaphat így a hatalom birtokosa az újság­írókkal szemben. Van-e valamilyen előírás erre vonatkozóan? A nyomozó hatóságnak bizonyítania kell, hogy minden más lehetőséget kimerített a gyanúsított vagy a tanú megtalálására?
 - Az előírás az, hogy hangsúlyozottan csak kivételes esetben történhet ilyen. A hatóságnak pedig a bírósághoz benyújtott előterjesztésében bizonyítania kell, hogy minden más eszköz sikertelen volt az ügy felderítésére.

Mi a nagyobb bűn: részegen randalírozni egy parkolóházban vagy megírni ezt?
 - Nem az a bűn, ha megírják ezt, hanem az, ha egy hivatalos személy pénzért vagy egyéb juttatásért tájékoztatja az ügy nem publikus részleteiről az újságírót.

Rengeteg hasonlóan kiszivárog­tatott jegyző­könyv­ről, adatról tudunk a közelmúltból. Kulcsár Attila vallomása, a Simon-ügy vagy akár a Laborc–Portik találkozó kapcsán…
 - Meggyőződésem, hogy ezekben az esetekben a hatóságnak hivatalból kéne eljárnia. Ezer ügyről tudunk a köz­élet szereplőivel kapcsolatban, amikor cinikusan azt mondják, hogy befújta a szél a postaládába az információt.

Ám ezek szerint épp ez a cinizmus lehet a megoldás a bírói végzés ellen. Nincs miért lefoglalni valakinek a telefonját, ha azt vallja, számára ismeretlen, aki az információhoz juttatta.
 - Ha hihető történetet mond valaki egy hasonló esetben, feltehetően nem jut el addig a nyomozás, hogy benne lássák a lehetőséget a gyanúsított megtalálására. Nem akarok ezzel senkit arra biztatni, hogy valótlant állítson, de hát ilyen az élet.

Jogvédők szerint túlkapás történt

Mint arról lapunk is beszámolt, elvették a mobiltele­fonját a Blikknél dolgozó kollégánktól, Koós Szabolcstól, majd megmotozták, mert megtagadta, hogy kiadja az informátorát. Azt kérték tőle, fedje fel, kitől értesült Oszter Sándor színész balesetének körülményeiről, arról, hogy mennyi volt a véralkoholszintje és hogyan jártak el vele szemben. Az ügyész a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának végzésére hivatkozott. Ám jogvédők szerint az újságírót jogsérelem érte, mivel a hivatali visszaélés nem olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolná, hogy informátora felfedésére kötelezzék.